


Első gondolatom természetesen az öregtésztás, vagy aktív kovászos módszer volt. Viszont fő szempont volt, hogy a lehető legegyszerűbben lehessen elkészíteni, az ismerősöm is bátran nekikezdjen. Két fajta készítési mód járt a fejemben, az egyiket ma meg is sütöttem. Nagyon finom, enyhén rozsos ízű kenyérke lett, nekünk nagyon tetszett, de az eredetinél jóval jellegzetesebb az íze. Pedig én is csak igen kevés világos rozslisztet használtam.
A receptet azért felteszem, mert a kenyér nagyon ízletesre sikeredett.
Egy kovász készítésével kezdődik, amit előző este állítottam össze, majd a konyhában hagytam 12-14 órán keresztül.
Kovászhoz:- 150 g világos rozsliszt (RL 90)
- 50 g BL 80 liszt
- csipet cukor
- 5 g élesztő
- 130 g víz
Összegyúrtam a hozzávalókat, keményebb tésztát kaptam, amit egy tálban letakarva hagytam éjszakára pihenni. Másnapra nem lesz olyan habzó, térfogatát jóval megnövelő kovász jellegű, csak épp duplájára fog kelni, szivacsos szerkezetű lesz. inkább Mikróba szoktam bedugni, ott egyenletes hőfokon van.
Reggel összeállítottam a tésztát:- kovász
- 100 g joghurt
- 80 ml víz
- 300 g BL 80 liszt
- 1 tk. maláta (elhagyható)
- 2 ek. burgonyapehely
- csipet aszkorbinsav
- 2 tk. só
- 1 tk. olaj
- 1 tk cukor (barnacukor)
- 10 g élesztő
- 5-6 dkg dió
Először a diót száraz serpenyőben megpirítottam, majd durvára törtem. A többi hozzávalóból összeállítottam a tésztát, a diót csak a dagasztás legvégén adtam hozzá. Kiolajozott kelesztőtálban hagytam duplájára kelni, majd enyhén lisztezett felületre borítottam. Igyekeztem szögletesre igazítani, majd hosszában ketté vágtam. Az így kapott csíkok mindkét végét megfogtam és mint a vizes ruhát, ellentétes irányba csavartam. Vékonyan beliszteztem, majd külön-külön sütőzacskóba tettem őket. Ismét hagytam duplájára kelni, majd vizet permeteztem a zacsiba, bekötöttem a száját és 200 fokos sütőben sütöttem 30-35 percig.