Gyümölcsös pite (galette)

Ez megint egy nekem való pikk-pakk desszert. És milyen finom volt! Ezer variációban elkészíthető szerintem, épp a kapható vagy a kedvenc gyümölcseinket párosítva.Most rebarbarát, őszibarackot és áfonyát tettem bele, de mennyei lehet az alma-szeder párosítás is.
A tésztára lehetne nyers összedarabolt gyümölcsöket is tenni, de egyrészt nem akartam, hogy a levük eláztassa, másrészt féltem, hogy a viszonylag rövid sütési idő alatt a rebarbara megpuhul-e, harmadrészt azt szerettem volna, ha kicsit krémes, lágy a töltelék a ropogós pitetésztában.
Először a tölteléket készítettem el:

• 4-5 szál rebarbara
• 3 nagyobb őszibarack
• áfonya, vagy aszalt áfonya
• 2 ek. cukor
• citromhéj
• 1 tk. őrölt gyömbér
• 1 tk. kukoricakeményítő
• narancsvirágvíz

A gyümölcsöket feldaraboltam, hozzáadtam a cukrot, a gyömbért, a citrom héját és a keményítőt, végül meglocsoltam a narancsvirágvízzel

Tészta:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg hideg, felkockázott vaj
• csipet só
• 4 ek. cukor
• 1 tojás
• kb. 4-5 ek. hideg víz

tetejére:

• 2 ek. házi sárgabarack lekvár

Először a lisztet, csipet sót és a vajat tettem a késes robotgépbe, nagyobb morzsásra daraboltattam vele. Ment hozzá a cukor és egy egész tojás. A gép szépen összeállította a tésztát, 4-5 ek. hideg víz kellett még neki. Fóliába csomagoltam és hűtőbe tettem kb. 30 percre.
A tésztát ezután 2 egyforma darabba vágtam, egyenként kinyújtottam kör alakúra, vékonyra. (Az egyik tészta fóliába csomagolva mehet a hűtőbe 1-2 napra, vagy akár a fagyasztóba is). Legjobb rögtön egy liszttel meghintett sütőpapíron nyújtani.
Megkentem a kevés baracklekvárral, majd a közepére halmoztam a gyümölcsös tölteléket. A szélét visszahajtottam, majd azt is lekentem lekvárral és megszórtam szeletelt mandulával.
A sütőpapír segítségével  átemeltem a tepsire és 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt pirosra sütöttem.
Langyosan egy gombóc vaníliafagyival mennyei édesség volt.

Húsos kifli

Ezek a húsos kiflik remek vendégváró falatok. Mindig sikerük van. Tulajdonképpen bármivel meg lehet tölteni, maradék darált húsos raguval, sült hús darabokkal, stb... A nagyon finnyásak most ne figyeljenek, régen vagdalthús konzervet használtam hozzá, ma már  füstölt sonkát veszek, amit késes aprítóban ledarálok.
Hozzávalók a tésztához:

• kb. 2,5-3 dl tej
• 1 tojás
• 0,5 dl olaj
• 1,5 tk. só
• 50 dkg liszt
• 1 tk. cukor
• 2,5 dkg élesztő

A hozzávalókat kenyérsütőgép üstjébe pakolom, elindítom a dagasztás-kelesztés programot, majd a szépen megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom.4 egyforma részre vágom, majd egyenként kör alakúra nyújtom őket. Felvágom 12 cikkre, mindre teszek a töltelékből.
Feltekerem a kifliket, sütőpapírral bélelt tepsire ültetem, hagyom tovább kelni őket. Kb. 30 perc után lekenem felvert tojással, lehet sajtot, szezámmagot, köményt szórni rájuk,majd 180 fokos sütőben készre sütöm.
Krém:

• kb. 30 dkg füstölt sonka
• 1 kis fej lilahagyma
  
• 5 dkg puha vaj
• só, bors
• őrőlt chili vagy erős pista
• mustár
• 1 kis doboz májkrém (elhagyható)
• 2-3 ek. tejföl
• reszeltsajt

Késes aprítóban szoktam krémesre kevertetni. Először beleteszem a lilahagymát, apróra vágom, utána jön hozzá a sonka, azt is ledarálom, majd a vaj, végül az ízesítők.

Levendulás panna cotta karamelizált sárgabarackkal

Anyósomat vártuk tegnap, tudom, hogy szereti a könnyű desszerteket, édességeket. Ezt a levendulás panna cotta-t nem régen találtam. A kapun belépve nálunk azonnal egy levendulabokor virágzik, ontja az illatát. Anyósom mindig megáll, megszagolgatja, nagyon szereti. Reméltem, hogy az ízét is, ezzel vártam. Én féltem kicsit, hogy szappan ízű lesz, de nagyon kellemesen csalódtam. Csodás ízű, fantasztikusan krémes állagú lett, még a férjemnek is nagyon tetszett. A karamelizált sárgabarack pedig tökéletes volt hozzá. 4 adag lett.
Hozzávalók a karamelizált barackhoz:

• 6-8 db sárgabarack
• fél csésze cukor

A barackokat félbevágtam, kiszedtem a magjukat és sütőpapírral bélelt tepsire ültettem őket. Megszórtam a cukorral, majd 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem őket kb. 30 percig. Érdemes figyelni közben. Amikor kihűlt botmixerrel simára pürésítettem.
Levendulás panna cotta hozzávalói:

• 2,5 dl tejszín
• 2,5 dl tej (zsíros)
• 2 ek. cukor
• 2 tk. levendulavirág
• 2 csapott tk. zselatin

A tejet, tejszínt felforraltam, hozzáadtam a cukrot és a levendulavirágot. Elzártam alatt a lángot és 20-30 percig pihenni hagytam. Átszűrtem.
A 2 csapott teáskanálnyi zselatint elkevertem 2 ek. vízzel, majd a mikróba tettem a legalacsonyabb hőfokra 8 másodpercre. Azonnal az illatos tejhez adtam.
A poharak alján elosztottam a sárgabarackpürét, majd ezekre mertem óvatosan a tejpudingot. Hűtőbe tettem, 3-4 óra kell neki, hogy megdermedjen. Tálaláskor kevés pisztáciát szórtam a tetejére.

Hamburgerzsemle

Közkívánatra!Többen kértétek a hamburgerzsemlét, így ma kalács helyett ezt fognak vacsorázni a kisfiaim. Nem tiltakoznak!
Nem is tudom, miért nem hoztam még eddig, pedig elég sűrűn sütöm, a kicsi hamburger mániás.
Talán azért, mert annyi sok jó recept van fent a neten? De igaz ami igaz, ideje a sajátomat is feltenni.
kenyérsütőgép üstjében készítem, mindig. És ezt kivételesen ott is kelesztettem, nem úgy, mint a kenyereimet.
Hozzávalók:

• 2 dl langyos tej
• 2 ek. cukor
• 1 tk. só
• 40 g olaj
• 1 tojás
• 100 g joghurt
• 60 dkg liszt
• 2 dkg élesztő

• + 1 tojás a kenéshez

Mindent bepakolok a gépbe, majd hagyom, hogy a gép dolgozzon helyettem. Miután megkelt, lisztezett felületre borítom és 9 egyforma, kb. 120 g-os darabba vágom a tésztát. Egyenként megformázom a zsemléket, majd sütőpapírral bélelt tepsire ültetem őket. Hagyom ismét duplájára kelni, lekenem felvert tojással, megszórom szezámmaggal és 180 fokos sütőben sütöm kb. 18 pecig.
Egy kis nem túl jó minőségű videó a zsemleformázásról. Nézzétek el nekem, fényképezőgéppel készült. Minden zsemlét így formázok, nem csak a hamburgert!

Csokis- meggyes süti

Muszáj volt ezt a csokis sütit kipróbálnom egy kis meggyel is. Most nem tortaformában, hanem közepes méretű tepsiben sütöttem, a tetejét bőven megszórtam kimagozott meggyel. A recepten nem változtattam, csak a sütési idő rövidült le 20 percre. Nagyon finom, gyors süti.
Ide is bemásolom a receptet:

Hozzávalók:

• 2 csésze liszt
• 2 csésze cukor
• 1 tk. szódabikarbóna
• 1/2 tk. sütőpor
• 1 tk. vanília
• 1 mk. só
• 3 ek. kakaópor
• 1 ek. nescafe
• 3/4 csésze tej vagy író
• 3/4 csésze víz
• 1/2 csésze margarin vagy vaj
• 2 tojás

Köszönöm!

Szeretném megköszönni először annak vagy azoknak aki jelölt a Goldenblog versenyre. Nagy meglepetés volt, nem tudtam róla.
Köszönöm mindenkinek aki szavazott rám, így a harmadik helyet nyerhettem, nagyon örülök neki!
Remélem, hogy ezután is tudok izgalmas, új recepteket hozni, nem fogok csalódást okozni!
Még egy öröm, tegnap volt az oldalamon a legtöbb látogató! Csak ismételni tudom, köszönöm!

Olvasóim küldték II.

Legnagyobb örömömre elkészíthettem a II. részt az Olvasóim küldték sorozatból. Remélem tényleg sorozatról beszélhetünk majd.
Nagyon boldog vagyok, hogy ennyi szép képet küldtetek, engedjétek meg, hogy én is büszkeséget érezzek miattuk.
Szeretném, ha hamarosan sor kerülhetne a III. részre is, ezért kérem, akinek van kedve küldjön képeket, hadd mutassam meg a kedves látogatóknak, mert ezektől szerintem még többen kapnak kedvet a házi pékséghez!
Nézzétek meg ezeket a gyönyörűségeket, ugye milyen szépek?



Engedjétek meg, hogy először András kenyereit mutassam meg. Remélem nem haragszik meg, amiért elárulom, hogy a hatvanas korosztályhoz tartozik. Saját bevallása szerint eddig még tea főzésre sem adta a fejét, de most el kezdte érdekelni a kenyérsütés. Gépben süti ezeket a remekműveket. Őszinte elismerésem és tiszteletem, fantasztikus!

Kati az nlc sütis oldaláról nézett be hozzám. Ő cseréptálban sütötte ezt a csoda szép kenyeret! Azt írja, nekei egyszerűbbnek tünik ebben sütni, mint jénaiban. Hát, nem tudom, nekem nem, de a kenyere önmagáért beszél!

Gabi is küldött egy kenyér és kifli képeket. Ezt írja:
Te recepted alapján készült( zsemlekenyér), és a jénais sütési módszerrel sült. Nekem ez vált be a legjobban, bár próbáltam más módszereket is ( gőzben sütés, sütőzacskó), de a jénaiban lesznek legszebbek a kenyerek szerintem.
Régóta próbálok kenyeret sütni, főleg, mióta 3 éve megkaptam a családtól a kenyérsütő gépet. Nem sokáig sült benne a kenyér, mostanában már csak kizárólag dagasztáshoz használom, utána megy a jénaiba a tészta.
Több receptet kipróbáltam már Tőled. Fehér kenyér, zsemlekenyér, zürichi kenyér, Polentás kenyér, kalács, calzone, kifli, croissant ( ez a kedvenc!)
A gyerekeim ( nekem is kettő van) viszont mindent megesznek, imdáják, ha sütök nekik. Képes vagyok az esti órákban is nekiállni, ha úgy hozza kedvük...


Nórától csodálatos képeket kaptunk. Kovászos kenyér, express croissant, hagymás kenyér, hajtovány és burgonyapürés kenyér is készült már a konyhájában vagy inkább pékségében!
















Andrea péksüteményeket hozott. Nagyon szép zsemléket és sós kiflit sütött, amit meg is mutatott nekünk, köszönjük.



Zsuzsitól is két remekművet kaptunk. Egy gyönyörű kenyeret, aminek látszik, milyen szép egyenletes, laza bélzete van. És egy nagyon kívánatos sajtos bagett-et.

Andi küldte nekünk ezt a két szépséget. Egy tk. tönkölykenyér és csoda szép fehér kenyér. Azt írja, ez volt az első fehérkenyér a jól bevált receptje alapján, ami ilyen jól sikerült. Szerintem
fantasztikus!




Ezeket a gyönyörű virslis kifliket Berni küldte. Ezt írja:

Én is már sok éve sütök kenyeret, rengeteg próbálkozás van a hátam mögött. Emlékszem az első estére, amikor kenyérsütőgépet megkaptam és a hozzá kapott receptes könyvből kezdtem el sütni. Mindig élt bennem a vágy, hogy jobb, szebb, finomabb kenyereket készítsek. A blogodon bemutatott képek és persze a receptek voltak azonban azok, amelyek a finisbe vezettek. Ezek biztattak, hogy igenis, lehet ilyen szép kenyereket, kelt tésztákat, péksüteményeket készíteni.


Ezt a gyönyörű diós kenyeret Zsuzsa készítette. Ezt írta róla:

Picit változtattam a recepteden :
-BL 112 lisztet használtam,

-a kovász készítésénél a rozsliszthez 5 dkg graham búzalisztet tettem,

-volt 20 dkg öregtésztám, azt is beledagasztottam, ezért csak 5 gramm friss élesztőt adtam hozzá.

Finom kenyér lett így is!

Csodaszép ez a nap!

Ez a mai nap tényleg gyönyörű! Ma van a nagyobb kisfiam születésnapja, ma kapta meg a kicsi a kitünő bizonyítványát és ma jelent meg az Észak Magyarország című napilapban egy cikk a blogomról, aminek ha jól tudom, lesz még folytatása is.
Néhány héttel ezelőtt kaptam egy emailt a szerkesztőnőtől, Katalintól, nagyon kedvesen érdeklődött, hogy írhatnak-e a blogomról, rólam. Elmesélte, hogy egy olvasóm, Zita és a papája hívták fel a figyelmüket rám. Mondanom sem kell, hogy mennyire örültem, megtisztelő számomra. Zita önzetlensége fantasztikus. Beküldhette volna bármelyik receptet a saját neve alatt, tudjuk, hogy mások ezt nap mint nap megteszik, soha nem derült volna ki valószínűleg. De ő olyan kedvesen, lelkesen beszélt rólam, hogy alig találok szavakat.
Köszönöm Zita és köszönöm Katalin!

Sokmagvas rozsos kenyér

Ezt a kenyeret tegnap sütöttem. Valami újra vágytam, nem a megszokott fehér kenyérre és valami új külsőre is. Teljes kiőrlésű tönkölyliszttel akartam csinálni, de elfogyott, legalábbis nem találtam meg a sok felbontott lisztes zacsi között. Maradt a rozs. Persze nagy arányban nem tettem bele, mert akkor biztosan nem ették volna meg a gyerekeim, így is féltem a fogadtatástól. Magok is vannak bőven a dobozkámban, az is ment bele.
A külsőben, mármint a vastag, ropogós héjban, a véletlen is közrejátszott. Miután megfontam a kenyérkét, sütőzacsiba tettem keleszteni, de akkorára nőtt, hogy az XXL zacsi száját sem bekötni, sem aláhajtani nem tudtam. Így voltam kénytelen betenni a sütőbe, a megfelelő gőzösítéshez beöntöttem az aljába egy kevés vizet. Ezután pedig elfelejtettem lejjebb venni a hőfokot, így végig 210 fokon sült. A végeredmény viszont így lett tökéletes, legalábbis számomra. Olyan vastagabb, ropogós héja lett, mint a régi parasztkenyereknek, imádtuk.
Az öregtésztám sem olyan volt, mint szokott. Egyik reggel bekevertettem a géppel, majd otthagytam, hogy délután beteszem a hűtőbe. Aztán szépen el is felejtkeztem róla, majd két napig ücsörgött a meleg konyhámban. Savanykás, kovász illata volt. Összecsapattam, és ebből tettem a tésztához. Így inkább lett kovászos, mint öregtésztás a kenyér, de a rozsos, magvas ízhez remekül passzolt a kovászos íz.
Hozzávalók:

• 2,5 dl víz
• 2 ek. joghurt
• 20 dkg öregtészta vagy kovász
• 2 ek. olaj
• 2 tk. só
• csipet aszkorbinsav
• 10 dkg tk. rozsliszt (vagy tönkölyliszt)
• 40 dkg BL 80 liszt
• 1 tk. barnacukor
• 1,2 dkg élesztő
• 1-1 ek. len-,napraforgó-,szezámmag
• 1-1 ek. pehelymix és hajdinapehely

Tetejére: nigella mag
A magok és a pelyhek kivételével az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe pakoltam, majd elindítottam a dagasztást. Szükség szerint 1-2 ek. víz vagy liszt adható még hozzá természetesen.
Az utolsó 5 percben tettem csak hozzá a magokat. Most vettem a hajdinapelyhet, kíváncsiságból tettem bele, legközelebb teszek bele többet is, finom volt a kenyérben. Mikor leállt a dagasztás kelesztőtálba tettem és duplájára kelesztettem. Enyhén lisztezett felületre borítottam és 5 egyforma darabba vágtam. Én le szoktam mérni a darabokat mérleggel. A darabokat egyenként kilapogattam, a szélüket mindkét oldalról visszahajtottam, majd feltekertem, szokásos módon minden tekerésnél jól lenyomkodtam. Mikor mind az öt készen volt, csak ezután sodortam őket kb. 2-2,5 cm vastag hurkákká. Egy nagyon egyszerű ötös fonással fontam meg.
Az öt szálat fent összefogtam, majd úgy igazítottam, hogy a bal oldalon kettő a jobb oldalon három szál legyen. A jobb oldali külső (1) szálat középre tettem szorosan a bal oldali belső szál (4) mellé. Ezután a bal oldalon lévő külső szálat(2) tettem át a jobb oldali belső szál(5) mellé. Egyszóval az a lényeg, hogy a három szál külső szálát kell mindig a szál belső szála mellé tenni. Sokkal egyszerűbb csinálni, mint leírni. Ilyen lett:
Megszórtam rozsliszttel és nigella maggal, de jó helyette bármilyen mag vagy pehely is, vagy akár el is hagyható.
Sütőzacsiba tettem, mint utóbb kiderült, feleslegesen, de a szabható zacsi megfelelő lenne neki. Biztonság kedvéért mindkét oldalát kitámasztottam egy-egy összecsavart vastagabb konyharuhával. Ezeket célszerű sütés előtt elvenni! :))
210 fokos sütőben sütöttem 40 percig. Sütőzacsi nélküli sütésnél gondoskodni kell a gőzösítésről. Vékonyabb héjhoz a hőfokot 15 perc után érdemes visszavenni 190 fokra.
Legnagyobb örömömre a gyerekeim nagyon szerették.

Barackos-csokis lepény

Végre a kedvenc gyümölcseim, az őszi- és a sárgabarack is megjelent a piacon. Nem bírtam ellenállni, meg is sütöttem a kedvenc gyümölcsös sütinket, ezt a lepényt. Ez az egyetlen gyümölcsös sütemény, amit a férjem is szeret, bármikor süthetem, a többire csak zsörtölődik, linzert és csokis sütiket emleget.
Ezt a receptet már vagy húsz éve őrizgetem, egy régi receptes újságban volt. Ha jól emlékszem Mester Kukta volt a neve.
Hozzávalók:

• 25-25 dkg őszi- és sárgabarack
• 25 dkg liszt
• 1 tk. sütőpor
• 5 dkg kakaópor
• 20 dkg vaj vagy margarin
• 20 dkg porcukor
• 5 tojás
• 15 dkg porcukor

A gyümölcsöket félbevágom, az őszibarackokat meghámozom. Szitára téve hagyom, hogy lecsöpögjön.
A puha vajat habosra kavarom a porcukorral, jó krémes, levegős legyen. Egyesével hozzáadok 4 tojás sárgáját, végül egy egész tojást is. A lisztet a kakaóporral és a sütőporral jól elkeverem, majd a vajas keverékhez szitálom. Ha szükséges 1-2 ek. víz adható hozzá.
Egy közepes méretű tepsit kikenek vajjal, kilisztezem (vagy csak sütőpapírt teszek bele), majd ebbe símítom a masszát. Tetejét kirakom a gyümölcsökkel, úgy, hogy vágott felükkel felfelé legyenek.
180 fokos sütőben 18-20 percig sütöm. Míg sül a négy tojás fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, közben a cukrot is belekeverem. Mikor szép fényes, kemény a hab, egy csillagcsöves habzsákba teszem és a sütemény tetejére rácsot nyomok belőle. Visszateszem a sütőbe és addig sütöm, míg a hab enyhén megbarnul.

Vajas kifli

Minap kaptam egy kedves levelet, a békebeli vajas kifli receptjét kereste egy kedves olvasóm. Elküldtem neki a vajas patkó receptjét, de nem hagyott a gondolat, hogy ez bizony nem a tökéletes recept. Olyat szerettem volna, amihez nem kell öregtészta, kovász, stb.. a legegyszerűbb hozzávalókból is bárki meg tudja csinálni, abban a pillanatban, ahogy eszébe jut. Kiindulásnak persze jó volt ez a recept, csak egyszerűsítettem rajta. Kihagytam a tejfölt, öregtésztát, malátát. Egy egészen egyszerű tejes kelttésztát állítottam össze, magas zsiradék, vaj aránnyal. Nagyon jó kis tészta lett, jó volt vele dolgozni. Megformázva kelt a tepsin, de még mindig azt éreztem, nem az igazi. És akkor villant be, mi lenne, ha megfőzném a kifliket sütés előtt, pont mint a bageleket.

Hozzávalók:

• 3 dl tej
• 1 tk. só
• 1 ek. cukor
• 60 dkg BL 80 liszt
• 10 dkg vaj
• 2,5 dkg élesztő
• 2 ek. burgonyapehely ( elhagyható)

Kenyérsütőgép üstjébe tettem a vaj kivételével minden hozzávalót. Hagytam, hogy összedolgozza a tésztát, csak ezután adtam hozzá a puha vajat kis adagokban. Szép hólyagos tésztát dagasztott a gép. Dagasztógéphez kb. 0,5 dl tejjel több szükséges. Kelesztőtálban duplájára kelesztettem, majd lisztezett felületen 8 egyforma darabba vágtam. Nagyobb kifliket szerettem volna, de lehet 10 vagy akár 12 részre is osztani. Egyenként ovális alakra nyújtottam őket, majd feltekertem. Lisztezett felületen hagytam őket kelni, ebben a nagy melegben elég volt nekik 20 perc. Egy nagyobb lábosban vizet forraltam, majd a megkelt kifliket egyesével előfőztem. Oldalanként fél-fél percig. Óvatosan nyúltam alá egy szűrőlapáttal és sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket. Érdemes azonnal a helyükre tenni, mert nem lehet késöbb mozgatni őket. 200 fokra előmelegített sütőben sültek kb. 20 percig.
Az eredmény remek lett, kissé édeskés, intenzíven vajas íz.

Tipp: A kiflik főzés nélkül is elkészíthetőek. Formázás után sütőpapíros tepsin kell kb. 30 percig keleszteni, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütni.

After Eight kalács

Tegnap szedtem a limonádéhoz friss mentát, kicsit sokat is sikerült behoznom. A konyhapulton volt egy darabka marcipán, amit valami sütibe képzeltem el. A menta és a marcipán egymás mellett eszembe jutatta az after eight kalácsot, amit ezer éve nem sütöttem már. Az ötlet innen származik. Én a hokkaidó kalácsot vettem alapul, azt alakítottam át.
Hozzávalók:

• 2 dl tej
• 2 dl tejszín
• 1 tojás
• csipet só
• 3 ek. cukor
• 60 dkg liszt
• 2 ek. kakaópor
• 2,5 dkg élesztő
• 2-3 ek. apróra vágott friss menta
• 10 dkg kockára vágott marcipán
• 5 dkg csokilencse

A 2 dl tejet felmelegítettem és az apróra vágott mentát beleáztattam. Hagytam kb. 30 percig állni. A kenyérsütőgép üstjébe tettem a mentás tejet, tejszínt, sót, cukrot, tojást, lisztet, élesztőt és hagytam, hogy a gép szép hólyagos tésztát dagasszon.
A dagsztás végén áttettem kelesztőtálba, kb. háromnegyed óra alatt kelt duplájára. A tésztát lisztezett felületre borítottam, ketté vettem, kilapogattam és elosztottam rajtuk a csokilencsét és a marcipánt. Feltekertem őket, majd a kezemmel hosszabra hengergettem.

Négyes fonással formáztam meg. Hagytam megint duplájára kelni, lekentem felvert tojással.Végül 170-180 fokos sütőben sült 40 percig, 15 perc után letakartam a tetejét egy fóliával.

Nagyon finom, különleges ízű kalács. A menta jól érezhető benne. A marcipánt legközelebb inkább belereszelem, úgy talán jobban fog keveredni a menta ízével.

Kenyérsütőgépben is megsüthető.

Meggyes márványlepény

Mikor ebbe a házba költöztünk, volt az udvaron több gyümölcsfa is. Költözésünk előtti estén a szilva fa megadta magát és egyszerűen kifordult a földből. Következett a gyönyörű sárgabarack fa, az egy évet élt velünk, majd hirtelen kipusztult. A nagy szemű, hatalmas meggy fa tartotta magát még pár évig, míg az is megadta magát. Tavaly a cseresznye fa fordult ki a földből, elvittük a fiúkat iskolába, még látszólag semmi baja nem volt, fél óra múlva, mire hazaértünk már a földön feküdt. A sárgabarack helyett ültettünk másik fát, két évig élt. Feladtuk. Állítólag a platánfák miatt, az utcánk mindkét oldalán sűrűn állnak a hatalmas fák, pusztulnak ki. Talán csak az őszibarack él meg, legalábbis ezt mondják az idősebbek.

Egy szívós gyümölcsfánk azért van, szerencsére. Mucsu alma. Mikor apukám elment, kivettük a kiskertjéből, elhoztuk, hogy legyen egy emlékünk. A következő évben át kellett ültetnünk, nagyon féltem, hogy a harmadik ültetést nem bírja, jó nagy földlabdával ásattam ki, így került az új helyére. Nagyon szeretem, most rengetek alma van rajta.

Az utcán is volt a platánok alatt néhány meggy fa. Nagyon finom, nagy szemű meggy volt, de a platánok miatt fölfelé nőttek, lehetetlen volt róluk leszedni a meggyet, ki kellett vágni őket. Rajtunk nevetett az egész utca, hogy ülve szedjük a meggyet. A kivágott fától pár méterre kihajtott 3 szép csemete, az idén már szépen teremtek is, bár leszedni most sem egyszerű. A két tál meggyért létrára kellett mászni, de a férjem egy hős volt, annál is inkább, mert nagyon nem szeret meggyet szedni.

Hosszasan töprengtem mi is legyen ebből a meggyből. Eltenni kevés, lekvárnak nem szeretjük. Lett egy részéből mártás a sülhúshoz, egy részéből pedig süti. 2 tepsivel, olyan keletje volt.

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 30 dkg cukor
• 25 dkg vaj vagy Rama margarin
• vaníliáscukor
• 1 sütőpor
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 5 nagy tojás (vagy 6 kisebb)
• 1 ek. kakaópor
• 1 kg kimagozott meggy

A puha margarint habosra keverem a cukorral, vaníliáscukorral. Mikor már szép levegős, kifehéredett, belereszelem a citrom héját, belefacsarom a levét is. Egyenként keverem hozzá a tojások sárgáját, mindet jól beledolgozom, mielőtt a következőt is hozzáadom. A tojások fehérjét egy csipet sóval keményre verem. A lisztbe keverem a sütőport, majd a vajas tojáshoz szitálom, összeforgatom. Óvatosan keverem bele a tojások felvert habját. A masszát kettéveszem, egyik felébe szitálom a kakaóport. Sütőpapírral kibélelek egy nagy tepsit. A kétféle masszát kanalanként, váltakozva teszem bele, majd egy hurkapálcával óvatosan megkeverem, nem kell nagyon, csak mintha csíkokat húznék bele. A kimagozott, lecsepegtetett meggyet megforgatom egy kevés lisztben és egyenletesen a masszára szórom. 180 fokos sütőben sütöm kb. 18 percig.

Padlizsános kenyérkék

Nagyon izgalmas a különböző zöldségek és a kenyér párosítása. Perzse itt arra gondolok, hogy a zöldségek nyers vagy sült állapotukban kerülnek bele a tésztába, nem pedig szendvicsalapként a megsült kenyérre. Volt már aszaltparadicsomos, cukkínis, sültburgonyás, medvehagymás, pirított hagymás kenyérke, most padlizsános változatot készítettem. Az ötlet a Piergiorgio Giorilli A kenyér című könyvéből származik. A saját kenyértésztámat használtam hozzá. Izgalmas, új ízű kenyérke lett. A bélzete szaftos, puha, a héja ropogós. Nem lett erőteljes padlizsán ízű természetesen, csak az fedezte fel az ízét, aki tudta, hogy ezzel készült, a többiek találgattak, de egybehangzó vélemény volt, hogy nagyon finom.
Hozzávalók:

• 1 közepes méretű padlizsán
• 5 dkg tk. rozsliszt
• 45 dkg BL 80 liszt
• 20 dkg öregtészta
• 1 dl tej
• Kb. 0,5 dl víz
• 2 tk. só
• 2 ek. olaj
• 1 tk. oregánó
• 1 tk. cukor
• 1,2 dkg élesztő

A padlizsánnal kezdtem. Kockákra vágtam, kevés sóval megszórtam és sütőpapírral kibélelt tepsire terítettem. Vékonyan meglocsoltam olajjal és 200 fokos sütőben kb. 30 perc alatt szép pirosra sütöttem. Én nem pucoltam meg a héját, de lehet, úgy nem látszanak majd a sötét héjdarabok a kenyérben. Gyerekeknek ez fontos lehet. :)) A padlizsánt kihűtöttem.
Dagasztógépbe készítettem a többi hozzávalót a víz nagy részét visszatartottam. Nagyon nehéz a folyadék mennyiségét meghatározni, nagyban függ a padlizsántól, mennyiségétől, attól, hogy mennyire sült meg, mennyi olaj van rajta, stb. Elindítottam a dagasztást, pár percig hagytam, hogy dolgozzon a gép, munkába lendüljön a sikér. A tészta ekkor még elég kemény, de így a jó. Pár perc után adtam hozzá a padizsánt, néhány pillanatra el is vesztettem minden reményt. Nem valami szép, ahogy beledolgozza a zöldséget, reménytelennek tünik. Ha szükséges Óvatosan lehet vizet vagy lisztet adagolni hozzá, de mindenképpen elöbb meg kell várni, hogy a padlizsánt is eldolgozza. Enyhén tapadós, kiscit lágyabb tésztánk lesz. Kiolajozott kelesztőtálban duplájára kelesztettem, majd enyhén lisztezett felületre borítottam.

Lehet doboz formában sütni, lehet több kisebb kenyérkét is kialakítani. Én most 8 egyforma darabba vágtam, egyenként kis bucikra formáztam. Sütőzacskóban kelesztettem ismét duplájára őket. Óvatosan bevágtam a tésztákat, vizet permeteztem a zacsiba. 200 fokos sütőben sültek 20-25 percig.
Új lakónk is van. Kb. egy hónapja költözött ez a süni a kúszótujánk alá, jön megy a kertben, nem ijed meg tőlünk. A kígyónál azért kedvesebb kis állat, nem?

Csokoládé torta

Ezt a nagyon egyszerű csokoládés sütit, tortát, itt találtam. Egyszerű elkészíteni, semmi macera, szárazanyagok, nedves anyagok, kettő összekever és kész is, nagyon finom. Nem piskóta jellegű, henem az a nedves tapintású, szaftos sütemény. Pont kisült, mikor megérkezett a kisfiam három barátjával. Pillanatok alatt eltüntették, tökéletes, volt az ítélet.

Nagyon nem szeretem, ha csészében van egy receptben megadva a mértékegység, többnyire lapozok is. Ezt most mégsem hagytam ki, szerencsére. Dobáltam bele kockára vágott marcipánt és szedret is, de legközelebb nem fogok, a marcipán teljesen jellegtelen lett, nem érzett az íze, a szeder sem javított rajta. Sárgabarackkal viszont ki fogom próbálni, amint megjelenik a piacon. Szerintem azzal lesz tökéletes.

Hozzávalók:

• 2 csésze liszt
• 2 csésze cukor
• 1 tk. szódabikarbóna
• 1/2 tk. sütőpor
• 1 tk. vanília
• 1 mk. só
• 3 ek. kakaópor
• 1 ek. nescafe
• 3/4 csésze tej vagy író
• 3/4 csésze víz
• 1/2 csésze margarin vagy vaj
• 2 tojás

Csészének a nutellás poharat használtam, pont 2,5 dl-es. Az eredeti recept nem írja a nescafét, én tettem hozzá, szerintem nagyon illik bele, de természetesen elhagyható. Vajjal készítettem, eredetileg növényi margarint ír.

Egy tálban összekevertem a lisztet, sütőport, szódabikarbónát, kakaót, nescafét és a sót. Egy másikban habosra kevertem a cukrot a tojásokkal, tovább habosítottam a puha vajjal, majd a tejjel, a vanília eszenciával és vízzel is elkevertem. Beleszitáltam a lisztet. 24 cm-es tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral, ebbe öntöttem a masszát. 175 fokos sütőben sült egy órán át.

Töltött paprika egy csepp tejszínnel

Mikor a kicsi fiam még óvodás volt, szinte hetente főztem töltött paprikát vagy csak paradicsomos húsgombócot. Nagyon szerette. Az a pici gyerek 2-3 gombócot is képes volt megenni, öröm volt még nézni is, milyen jóízűen eszik. Ma már ritkábban kerül terítékre, pedig még ma is szereti.

Hagyományos módon készítem, gondolom, ahogy mások is, de a végén teszek bele egy kevés tejszínt. Nem sokat, talán csak egy fél decit, ennyitől nem csak lágyabb, selymesebb lesz a mártás, hanem a tejszín megköti a paradicsom savasságát és nem bántja az érzékenyek gyomrát sem. Nincs gyomorfájás, gyomorégés és az íze is sokkal finomabb így.

Hozzávalók:

• 2 dl rizs
• 1 fej vöröshagyma
• 60 dkg darálthús
• só, bors
• pici majoranna
• 1 tojás
• paradicsomlé
• kevés tejszín
• 2-3 ek. cukor
• 8-10 db paprika

A vöröshagymát apróra vágom, kevés olajon megpárolom. Rádobom a megmosott rizst, kicsit átforgatom, felöntöm 2 dl vízzel, megsózom és fedő alatt félig megfőzöm. Langyosra hűtöm. A rizst elkeverem a darálthússal, fűszerekkel, tojással. Kivágom a paprikák magházát és megtőltöm a fűszeres hússal, a maradékból gombócokat formázok. Sorba teszem egy fazékba, majd felöntöm annyi paradicsomlével, ami ellepi. Lefedem és kb. 50-60 perc alatt puhára főzöm. Kiszedem a paprikákat a paradicsomléből és vékonyan berántom. 2 ek. olajat felmelegítek, egy csapott evőkanál lisztet világosra pirítok benne, felöntöm vízzel, símára keverem, belekeverem a paradicsom mártásba. Ekkor teszem hozzá a kevés tejszínt, de jó helyette egy kevés tej is. Szórok bele 2-3 ek. cukrot is. Visszateszem a paprikákat, hagyom, hogy egyet forrjon, és máris tálalható.

Titkaim

Több kedves blogger társamtól is megkaptam a kérdést, melyik az a 7 titkom, amit megosztanék másokkal is. Ilyen nincs. A titok azért titok, mert nem osztom meg senkivel. Mindenkinek vannak titkai, ez így van rendjén.

Van viszont 7 olyan tulajdonságom, mániám, érzelmem, amit eddig talán nem tudott a nagyérdemű rólam, ezeket szívesen elmondom. Sokáig gondolkodtam, mit is beszéljek ki magamról. Nem könnyű feladat.

1. Családom, elsősorban pedig a gyerekeim jelentik nekem a mindent. A róluk való gondoskodás, törődés számomra a legfontosabb. Szeretem, ha körülöttem vannak, azért imádkozom, hogy mire felnőnek, jobb világ legyen kis hazánkban, ne kelljen nekik idegen földön keresni a boldogulást.
2. Nagyon könnyen barátkozom. Mindenkinek megadom elsőre a bizalmat, ritkán fordul elő, hogy valakivel elutasító legyek. Meg kellene tanulnom kicsit zárkózottabbnak lenni, nem mindig jó ez a közvetlenség, sokan visszaéltek már vele.
3. Félek az autóban. Nagyon. Rettegek, ha hosszabb útra kell mennünk, a kamionoktól kiráz a hideg. Nincs is jogosítványom, mindenki nagy örömére.
4. Érzékeny vagyok. Nem kicsit, nagyon. Elég egy furcsa tekintet, egy szó és képes vagyok napokig azon rágódni, hogy mivel bánthattam meg az illetőt. És elég egy tekintet egy szó, és megbántódom, napokra.
5. Nagyon szeretek olvasni, filmet nézni. Mindennap olvasok, legalább egy keveset. Régebben képes voltam egy-egy jó könyv miatt hajnalig olvasni, gyerekkoromban az utcai lámpa fényénél, hogy ne vegyék észre a szüleim. A könyvek szeretetét sikerült a kisfiamba is belenevelni. Nagyon szeret olvasni ő is.
6. A házimunkák közül a vasalás a halálom. Kész vagyok tőle. Mindig úgy időzítem, hogy egy jó film alatt vasaljak, így eltereli róla a figyelmemet.
7. És van egy álmom, ami nagyon szeretnék még ebben az életemben megvalósítani. De ez titok...

Cukkini ropogós

Tegnap nagyon nagy öröm ért. A nagyobbik kisfiam sajnos soha semmilyen formában nem hajlandó megenni a zöldségeket. Semmit. Tegnap délután még a levegőt is visszatartottam, mikor azt láttam, hogy a maradék cukkiniket eszi, olyan boldog voltam.
Ezek a kis zöldségfasírtok pillanatok alatt elkészülnek, frissen finom ropogósak, de hidegen is remek ízűek.
Hozzávalók:

• 2 szép cukkini (kb. 50-60 dkg)
• 2 közepes méretű burgonya
• 2 g fokhagyma
• só, bors
• petrezselyemzöld
• 1 tojás
• liszt
• tej

A cukkiniket és a burgonyákat lereszelem, a nagyobb lyukú sajtreszelőn. Egy tálban elkeverem a tojást 2-3 ek. liszttel és annyi tejjel, hogy jó sűrű palacsintatésztát kapjak. Sóval, borssal ízesítem, belereszelem a fokhagymát, hozzáadom az apróra vágott petrezselymet is. A lereszelt zöldségeket kinyomkodom, bőven eresztenek ennyi idő alatt is levet, és csak ezután teszem a tésztába. Elkeverem és azonnal sütni is kezdem. Egy nagyobb serpenyőben 1-2 evőkanál olajat melegítek, a masszából evőkanállal kis halmokat teszek bele, amiket ellapogatok vékonyra. Pár perc alatt pirosra sütöm, majd megfordítom és a másik oldalát is hagyom pirulni.
Fűszeres joghurttal tálalom általában:

• 1 doboz joghurt
• 1 g fokhagyma
• só,bors
• citromlé
• zöldfűszerek
• olívaolaj

A joghurtba keverem a sót, borsot, egy ek. citromlevet, belereszelem a fokhagymát is. Ízlés szerint zöldfűszerekkel, petrezselyem, menta, koriander ízesítem. Végül olívaolajjal meglocsolom.

Csokoládés kenyér

Gondolom sokan láttuk és mosolyogtuk meg Nigellát, mikor előadta, hogy szerinte a magyarok vastagra szelt feketekenyeret, vastagon megkent krémsajttal, bőven megpakolt feketecseresznye lekvárral esznek reggelire. Ő legalábbis így képzelte a mi konyhánkat. Kicsit eltévedt, annyira feketekenyeret nálunk kapni sem lehet, legalábbis erre, minden bizonnyal azért, mert csak igen kevesen vennék meg. Mi bizony, én is, ragaszkodunk a jó kis egészségtelen, de annál finomabb fehérkenyerünkhöz, legalábbis a többség. Még gimis koromban osztálykiránduláson voltunk Leningrádban, ott kínáltak minket ilyen sötét, savanykás feketekenyérrel. Őszintén szólva mély nyomot nem hagyott bennem, Nigella műsorát is csak viccesnek találtam.
Néhány nappal ezelőtt Duende mutatta meg a házi krémsajtot, ami nagyon megtetszett, mi is szeretjük, örültem neki, meg is csináltam, síma, natur változatban egyelőre. Másnap kaptunk egy kosár cseresznyét, tegnap egy részéből lekvárt főztem. Miközben kavargattam a lekvárt, egyszer csak bevillant Nigella műsora. Van krémsajtom, házi, van lekvárom, házi, csak a feketekenyér hiányzik hozzá. Első gondolatom egy intenzíven csokoládé ízű, enyhén kesernyés, nem édes, hanem sós kenyér ugrott be, amit a melasz íze tesz érdekessé. Puha, szaftos kenyérre gondoltam, amit vastagon lehet kenni krémsajttal és lekvárral. Ma összeraktam és az eredmény pont olyan lett, amilyennek képzeltem. Szokatlan, érdekes, de nagyon finom íz, a krémsajttal és a cseresznyével tökéletes harmóniát alkot. Anyósom szerint olyan volt, mint egy könnyű nyári édesség.
Hozzávalók:

• 1,5 dl víz
• 1,5 dl tej
• 2 tk. só
• 3 g vaj
• 2 ek. (65 g) melasz
• 2 ek. (30 g) sötét, keserű kakópor
• 5 g nescafe
• 200 g öregtészta
• 500 g liszt
• 1 dkg élesztő

Kenyérsütőgép üstjébe pakoltam az összes hozzávalót, hagytam hogy a gép szép hólyagos tésztát dagasszon. Az öregtészta el is hagyható belőle, de akkor az élesztőt 2 dkg-ra fel kell emelni. A tészta nekem így tökéletes lett, de természetesen szükség szerint 1-2 ek. liszt vagy folyadék adható hozzá. A dagasztás végén áttettem kiolajozott kelesztőtálba, hagytam, hogy kb. 1 óra alatt duplájára dagadjon. A gép üstjében is lehet keleszteni, de a dagasztás végén ki kell kapcsolni, hogy ne melegítse a tésztát.
Mikor szépen megkelt, lisztezett felületre borítottam, ketté osztottam., egyenként cipó formára alakítottam őket. A nagy dobozformát kibéleltem sütőpapírral, beletettem a két cipót, hagytam, hogy ismét duplájára keljenek, ez is kb. egy óra volt, majd 200 fokos sütőbe tettem. Azonnal alá öntöttem egy kis vizet, gázos sütőnél ez nem célszerű, oda inkább egy kis lábosban kell betenni. Rögtön rácsuktam az ajtót, 15 percig sült így, majd letakartam a tetejét egy fóliával, hogy ne égjen meg. További 30 percig sütöttem, majd rácsra téve vártam, hogy kihüljön.
A képek sajnos nem adják vissza a színét, a valóságban sokkal sötétebb lett.
Egészen más ízvilág, mint a csokoládés-kesudiós kenyér.