Könyvtár - beszámoló

Hozom a beszámolót, ahogy ígértem. A tegnapi délelőtt még sütéssel telt, készítettem egy Scali kenyeret, egy ötös fonással formázott tk. tönkölyt és egy jól bevált fehérkenyeret. A paprikás kiflik és a riegelek már készen voltak. Természetesen, amikor az ember legjobban akar, akkor jön be mindig valami hiba. A Scali kenyeret betettem sülni, annak elég 30 perc, de ez még nagyon fehér volt ennyi idő után. Akkor vettem észre, hogy véletlenül csak alsó sütésre kapcsoltam a sütőt. Így tovább kellett sütnöm, nem tett jót neki. A tk. tönkölykenyér meg egy nagyon picit túlkelt, még szerencse, hogy a fehér kenyér nagyon jó lett. Mondjuk azt csukott szemmel is megsütöm most már.

Eljött velem a kisfiam is. A könyvtár vezetője Erzsike és a kollégái nagyon kedvesen fogadtak, barátságosak, közvetlenek voltak, amivel sikerült egy kicsit oldaniuk a zavaromat. Az előadást Ottó, az egyik könyvtáros kezdte, akiről kiderült, hogy rajong a gasztronómiáért. Bemutatta a kedves vendégeknek, hogy hol találhatnak recepteket, receptgyüjteményeket. Nekem is meglepetés volt, hogy a Web Cukrázda írója is makói. Az elmondottakról ezután kérdéseket tett fel és kedves ajándékokat adott a jó válaszokért. Volt ott kötény, toll, fakanál..

Ottó előadása közben kihívott a helyi tv riportere és egy rövid interjút készített velem. Na ettől olyan zavarba jöttem, hogy ezután nem nagyon jutott eszembe a gondolatban felépített mondókám mikor megkaptam a szót. Elmeséltem, hogy mikor kezdtem és miért a blogot, milyen receptek vannak rajta. Megmutattam, hol található a többi remek gasztroblog, mit, hol és hogyan lehet keresni a neten. Felmerült, hogy hol szerzem be az alapanyagokat, illetve, hogy miért nincs még könyv. Egy nagyon helyes 13 éves fiú is volt a hallgatók közt, aki kérdezte, hogy miért nem árulom a kenyereket vagy miért nem tartok tanfolyamokat. Nagyon aranyos volt.

Végül  kóstolóval zárult a délután. Legnagyobb sikere a fehér kenyérnek volt, de minden más is elfogyott.

Én nagyon jól éreztem magamat, nagyon kedves emberek társaságában telt el ez az idő, és őszintén remélem, hogy ők sem csalódtak. Szeretném itt is megköszönni, hogy a könyvtár munkatársai megtiszteltek a meghívással, a vendégeknek pedig azt, hogy eljöttek, meghallgattak.

A fotókat Cs. Sándor készítette.