Óvatos kiváncsisággal vettem kezembe Kern Ági Az almárium, a vánkos meg a baracklekvár című novellás kötetét. Őszintén szólva nem vagyok egy novella rajongó. Ágit viszont ismerem, még ha nem is személyesen, ezért mindenképpen szerettem volna elolvasni a könyvét.
A borító csodás, olyan, ami felkelti az olvasó érdeklődését. Egészen biztos, hogy egy könyvesboltban utána nyúl az ember, annyira hivogató. A hátoldalán érdekes ajánló:
"A 77 magyar népmese és a Mónika Show násztánca egy Excel táblázat rácsai közé szorítva."
Megint csak arra buzdít, hogy mindenképpen elolvassam.
A novellák érdekesek, izgalmasak. Nem kapcsolódnak egymáshoz, de szinte mindben szerepet kap az evés, az étel, nem véletlen, mint tudjuk.
Kedvencem a gyereket dagasztó nő, talán ez sem véletlen, és mintha magamról olvastam volna a baracklekvár főzéséről szóló történetben.
Márton szomorú sorsa után némi lelkiismeret furdalást éreztem a libapecsenye miatt, amit nem régen sütöttem.
A playmate nyuszikon igazán jól szórakoztam, annyira találóan ír róluk.
A novellák egy részét átszövi a halál, borzongás járt át, miközben Az elátkozott ceruzahegyező című töténetet olvastam.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek a kötetet, nagyszerű karácsonyi ajándék is lehet.
6 megjegyzés:
Köszönöm szépen.
Nem sikerült.Minden jó csak nem lett olyan barna mint a tied.:(
Nem kell bele kakaó?Mindent úgy csináltam ahogy te írtad.úgy el kámficsorodtam.:(
De miért? Talán másként süt a sütőd, kicsit tovább kellene sütnöd.csak ennyi, ne keseredj, attól jó lett az!
Nezz be kerlek hozzam egy kicsit!
Szia Limara!
Nagyon tetszik a blogod, igazán kedvet kaptam a kenyérsütéshez...
A novelláskötetet el kell olvasnom!
Puszi
Szia Zsuzsi! Nagyon örülök, köszönöm szépen! :))
Megjegyzés küldése