2009. december 4., péntek

Mézeskalács Mikulásnapra

Még mindig mézeskalács. Biztosan unjátok már. Mire tegnap este készen lett, én sem akartam mézeskalácsot látni egy darabik. Ehhez képest ma is kisütöttem pár tepsivel és díszítettem is, mert a kisfiam azt szeretett volna vinni a Mikulás buliba.
Ezt a mézeskalács karácsonyfát készítettem annak a kislánynak, akinek a nevét kihúzta. Minden évben megajándékozzák egymást, nagyon szép szokás szerintem.
Három éve vitt először mézeskalács ajándékot, akkor még csak egy szánkót, amire egy plüss Mikulást ültettünk és csokikat tettünk rá. Tavaly pedig a hóember doboz készült.
Most kitalálta a gyermekem, hogy rénszarvasok húzzanak egy szánt, de lebeszéltem róla, mondván most nincs ennyi időm. Az egyik mézeskalácsos könyvemet lapozgatva találtam ezt a karácsonyfát, gondoltam ez nagyon jó lesz. Hát sokkal több időt vett el, mint ha a kisfiam ötletét valósítottam volna meg. De nem baj, élveztem készíteni.
 

24 megjegyzés:

Névtelen írta...

Marcsi ez gyönyörü! Nagyon ügyes vagy; bár ezzel nem mondok semmi újat! :)

trinity írta...

Nem unjuk!!!! Az a kislány nagyon örülhetett!!!! Csodaszép lett!

L.Krisztina írta...

Látom a kreativitást a gyermek is örökölte:)))
Ismét csodálatosat alkottál:)
Jaj és a pita recepted isteni, kölcsön vettem :)pont ma írtam róla !
Köszi!!!!!!!!!!

libi írta...

Biztos lesz még mézeskalácsos bejegyzés vasárnapra. ;-)

Moha írta...

Nagyon szép lett, szerintem a gyerekek versengeni fognak azért, hogy a fiad húzza őket:))
Nekem a szán is a kedvencem lett, de ez is gyönyörű!

Macus írta...

1. Nem unjuk a mézeskalácsot, én biztosan nem unom.
2. Ez valami meseszép lett!

3. Tegnap küldtem neked valamit...

erős ildikó írta...

Egyáltalán nem unom, gyönyörködöm benne! Olyan jó nézegetni!

belgasagok írta...

ez csuda jó. én ma életem legszebb mikulás házát sütöttem meg, majd az összerakásnál összedől az egész és eltört, tehát már a szelektív gyüjtőben van szegény. Nem tudom most mi lesz jancsival és juliskával... Lehet, hogy a kolbászból való kerités fonással próbálkozom. Mindenesetre a maradék tésztából fenyőfát csinálok.
de a lényeg a mézeskalács recepted valóban tökéletes:)
köszi

Andi/cuki írta...

Gyönyörűűűű!:-))

Kiskukta írta...

Csodaszép!!!

szkornelia írta...

Hát ez tényleg nagyon szép lett. Gratulálok.

Névtelen írta...

Nem unjuk! Gyönyörködünk és gyűjtjük az ötleteket, bár utánozni Téged igencsak nehéz. Orsi

Méhn Niki írta...

lepetézek... ez gyönyörű!! :) és milyen ötletes!! tök jó, hogy nem házikót készítettél, ez legalább egy újfajta megközelítés! :)

Ági, aki főz írta...

Nem unjuk! Elájulok olyan gyönyörű!!!

Csibe írta...

Olyan nagyon szééép, és ötletes!

Raindrop írta...

Csodaszép!
Igazi ünnepi ajándék!

szepyke írta...

Limara, a szépet nem unja az ember!

Vézna írta...

Egyetértek a többiekkel :),én sem unom őket :)! Viszont lenne egy kérdésem...és lehet, hogy hülye kérdés lesz:D.
Szóval ez az íróka...nekem olyan fura, hogy a tojásfehérjét keverjük el cukorral.
Nem romlik az meg egy idő után??? (Mondtam, hogy hülye kérdés lesz :D) Mert én egyelőre csak porcukor+víz keverékével díszítettem őket.

Tűzpadka írta...

Ez már újra egy nagyszerű alkotás a részedről! isteni lett! Érdemes lenne a fiad által kért rénszarvasokat is elkészíteni. El tudom képzelni milyen jó lenne...
Szóval most már ketten kérjük!

Limara írta...

Köszönöm szépen, nagyon kedvesek vagytok!

Belgasagok! Mi történt, hogy összedőlt az a ház??? Mivel ragasztottad össze?

Vézna! Nem, nem romlik meg. Mondjuk a házat és a koszorút én nem engedem, hogy megegyék, olyan sokáig áll az asztalon, porosodik, stb....

Névtelen írta...

Nagyon szép lett,irigylem Adrit,hogy ő kapta.
Remélem egyszer Dórit fogja Boti húzni.Na jó csak vicc volt.

Puszi!
Ildikó

csigulika írta...

szia,már 16 éve készitek én is mézest,most felesben kipróbálva a receptedet,az is igen finom, a tiéd kevésbé nő el,az enyém picit édesebb....a sütőből kivéve én 1 tojás sárgája+tejszin keverékével vékonyam megkenem,ez fényesiti és puhitja

nelly írta...

Bevallom, én megálltam az alap mézes sütid recijénél. Tavaly sütöttem először. A fiaméknak küldtem ki Angliába, és egyszerűen nem tudtak betelni vele, annyira finom volt. Ráadásul ez volt életem első mézes sütije, és mint minden, ami Tőled jön, ez is sikerült elsőre. Sőt. Még le voltak döbbenve a gyerekemék, hogy fehér díszítés is volt mindegyik kis kalácson. Nem akarták elhinni, hogy én készítettem őket. Szóval az idén is ez lesz az egyik biztosan elkészítendő süteményem. Köszönöm Marcsi így utólag is a receptet.

Unknown írta...

Nagyon szép ez a mézeskalácsfa! Nem is értem, hogy miért készül mindig csak mézeskalács-házikó ilyenkor, ez a fa sokkal szebb ;)