2010. augusztus 23., hétfő

Mákos zserbó

Néhány héttel ezelőtt a férjem egy nagy tálca Erzsébet kockával állított haza. Mielőtt megszólalhattam volna, közölte velem, hogy én nem tudok jókat sütni. Érezte, hogy ezt nem kellett volna, magyarázkodni kezdett, hogy ő az ilyen egyszerű sütiket szereti én meg mindig gyümölcsös édességeket sütök, stb.. Mindegy, a pöttyöst már elrúgta...
Szombaton meglátta az újságban, hogy ugyanebben a cukrászdában most mákos zserbó lesz a vasárnapi kínálat. Óránként megemlítette, hogy hozni kellene. Bár fogalmam sincs, hogy nézett ki az a zserbó, én gyorsan összeállítottam egyet a hagyományos mintájára. Fél adagot, mert a gyerekek nem szeretik a mákot, én meg sajnos nem bírom. Egy falatot azért megkóstoltam, nagyon finom lett.
Hozzávalók:
  • 30 dkg finomliszt
  • 12 dkg vaj vagy margarin
  • 1 tojás sárgája
  • 2 ek. porcukor
  • csipet só
  • 5 g élesztő
  • pici tej
  • 1 ek. tejföl
  • fél mokkáskanál szódabikarbóna
A lisztet elmorzsoltam a vajjal, elkevertem a cukorral, sóval, szódabikarbónával. Az élesztőt feloldottam egy korty tejben, azt is a liszthez adtam, majd a többi hozzávalóval összeállítottam a tésztát. Amikor szép sima, fényes lett három részre osztottam, letakarva pihenni hagytam, míg előkészítettem a tölteléket.

Töltelék:
  • 1 üveg hígabb szilvalekvár
  • 15 dkg darált mák
  • 12 dkg porcukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 mk. fahéj
A mákot elkevertem a porcukorral, citromhéjjal és a fahéjjal.

Egy 40 cm x 22 cm -es tepsit kibéleltem sütőpapírral. Az első tésztát kinyújtottam a tepsi méretére, belefektettem. Vastagon megkentem szilvalekvárral, majd megszórtam a mák felével. Erre fektettem a következő kinyújtott tésztát. Azt is megkentem, megszórtam, majd befedtem az utolsó tésztával. A kimaradt tojásfehérjével lekentem. Villával megszurkáltam.
180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt sült szép pirosra.
Porcukorral meghintve tálaltam.

26 megjegyzés:

KicsiKató írta...

A lényeg lemaradt: mit szólt hozzá a férjed?:)

Thrini írta...

Épp ezt akartam én is megkérdezni??
Reméljük, hogy elégedett volt! :)

Limara írta...

tetszett neki, bár mert volna mást mondani!?:))

Cic írta...

ilyen megjegyzés után, hogy "te nem tudsz sütni" (huhh, még leírni sem egyszerű :-D) a férjed még él??? :-)))))))))))))

Anice kötős blogja írta...

Nekem is nagyon tetszik ez a recept.
Remélem a férjed ezután csak pozitív felsőfokban fog szólani hozzád ilyen finomság után.

BirgánAndi írta...

A férjek egyszerűen nem értenek a női lélekhez. Főleg nem sütési-főzési oldalához. Egyszer sütöttem ( vagyis azóta már többször is, de akkor volt újdonság) egy aszalt paradicsomos - parmezános ropit. Vittük vendégségbe, ott a férjem azt mondta a háziasszonynak, hogy hoztunk egy kis BODAGOT!!! Hát a mifelénk a bodag, a nem jól sikerült sütik jelzője. Akkor majdnem elváltam.
Ezt mákos zserbót viszont most mindjárt megsütöm.

Bianka írta...

Nagyon finom lehet, igazán szeretném :)

Mary írta...

Szeretem a mákos sütiket sajna a családban csak én!
Nagyon jól néz ki Limara!:)

Cinkepiri írta...

Nagyon tetszik a recept Limara, én is meg fogom sütni.

Ha a férjem ilyet mondott volna - hát többet nem sütöttem volna neki a világon semmit, ehetné a bóti kenyeret és rágicsálhatná a bóti süteményt. Nálunk ugyanis nincsen cukrászda.
Míg dolgoztam, gyakran vittem süti-kóstolót a kollégáknak. Egyszer egyikük azt találta otthon mondani, hogy bezzeg az a süti amit én sütök, az a süti az igazi.......
Nem értette hogy miért nem viszek többet kóstolót. /a felesége nagyon finomakat sütött egyébként/

Limara írta...

Szegény férjem!:))) Ne gondoljátok, hogy nem értékeli amit készítek neki, sőt. Sokszor hoz kínos helyzetbe, amikor félreértehtetlenül közli minden vendégségben, hogy az ő felesége tud a legjobban sütni, főzni...
Csak akkor a legjobb védekezés a támadás volt:)))

4Gyerek írta...

Jó a sztori, mosolyognivalók a kommentek.
Szilvát én ribizlivel tudnám inkább elképzelni benne (savanykás mániára utalna?) lekvár gyanánt.

Amúgy asszem elvesztem, ezt is meg kell sütni. Tegnap hajnalban kissé kivoltam, az előző napi aranygaluska mennyiség sokkkk volt a gyomromnak.

foncsi írta...

igen súlyos kijelentés volt ez a férjed részéről, le is blokkoltam, amikor olvastam. micsoda bosszú ez a süti, micsoda bosszú...:)

Limara írta...

Ugye? Jól megbüntettem szegényt!:))

libi írta...

Nálunk is a bolti sütit eszi először, tudod. (Amit persze csak az ő kedvéért hozunk.) De azért pl. a Kata szeletedből egy tálcányit megeszik egyszerre. Meg a tömény csokis sütiket.
Engem is büntethetsz mákos sütivel! Vagy jutalmazhatsz, mert én bizony tudom, hogy soha nem ettem finomabb kenyeret a tiednél.

Julika írta...

Marcsikám már kezdtem aggódni ezen a kijelentésen. De már mindent értek :))

Andi/cuki írta...

Isteni lehetett!:-))
Szóval nálatok "édes a bosszú!"
Egyébként én is ezt tettem volna, csakazértis megmutattam volna.
Nekem a műltkor az uram kb az idén 50.(merthogy kedvence) gyümölcslevesre azt mondta:
"A gyümölcslevesed mindig isteni drágám, de ha jobban belegondolok, azt nem is nagyon lehet elrontani" :-DD
Nekiállt magyarázkodni, mire én inkább csak röhögtem egy jót!:-))

Moha írta...

Hát ez finom lehetett! Mák-szilvalekvár páros, jó ötlet!

Aniko írta...

Imàdom a màkot ès nagyon megennèm
ezt a linzert.Termèszetesen a recepted le lesz màsolva!!

phzs írta...

Egyszer sütöttem hájas tésztát, igazi hájjal, inkább érzésből, mint recept alapján, könnyű volt, leveles. Anyukám azt mondta, éppen olyan lett, mint, ahogy a nagymamám csinálta. Este mondja a férjem, hogy a hájas tészta nem is ilyen, hanem jó kemény. Szó szót követett, végül az volt az utolsó mondata, hogy egyébként sem kéne annyi tölteléket tenni a bejglibe, egy egészen kicsi elég lenne. Hát ő ezeken nőtt föl. De a csúcs az volt, amikor véletlen avas kolbász keveredett a rakott krumpliba, és oda meg vissza volt a boldogságtól, hogy ez éppen olyan, mint gyerekkorában. Hiába, ki min nő föl, az a legfinomabb.

trinity írta...

Te aztán tudsz büntetni :DD
Ez a mákos-meg van véve. Nálunk mindenki szereti!

Böbe írta...

túl jó dolga van, ennek a Te emberednek :-)

Limara írta...

Ugye? Szerintem is:))

Névtelen írta...

Ez jó! Ha Te nem tudsz jókat sütni, akkor ki tud? :)

Limara írta...

Hát, pasiból van....:))

Ági írta...

Megsütöttem...Limara, ez valami isteni!nekem "csak" házi szamócás-rebarbara lekvárom volt itthon.Nem sajnálom, hogy ebben végezte!köszönöm a receptet!

Katus írta...

:D :D