Megkeresett a Messzelátó Egyesület, hogy csatlakozzam az új kezdeményezésükhöz, ami az 50 kilométeres diéta elnevezést kapta. Ne ijedjetek meg, nem fogyókúrás diétáról van szó, ez egy egy klímabarát életmód változtató program, egy életmód-kihívás, egy kísérlet, amelybe bárki belevághat.
Az alapötletet egy kanadai házaspár könyve adta, akik egy éven keresztül csak 100 mérföldön belül termesztett gabonát, zöldséget, gyümölcsöt s más ételalapanyagokból készített ételeket fogyasztottak. A könyvükben nehézségekkel és örömökkel teli változás egy éve van leírva.
Mivel több tudományos felmérés alapján helyi terméknek akkor minősül egy étel ha a lakhelyed körül 50 km-es körön belül termesztett javakból készült/készítetted el, az egyesület is így határozta meg a távolságot és egyelőre egy hónapos diétát hirdet meg október 9-től. A fő célja a programunknak hogy a résztvevőink egy hónapon keresztül csak helyi és csak idény zöldségből, gyümölcsből, gabonából és ételalapanyagokból készült Vagy különböző hagyományos módszerekkel (aszalás, szárítás, befőzés, savanyítás, sózás) tartósított ételeket fogyasszanak, illetve megosszák blogolva az életmódváltásuk hullámhegyeit és hullámvölgyeit.
Én egyszerű kenyér és péksütemény receptek ajánlásával csatlakozom a kezdeményezéshez.
A részvételt mindenki saját maga dönti el, az egyesület honlapján létrehozott aloldalon lehet majd jelentkezni.
Egy kis iránymutatás a fogyasztható és a tilos élelmiszerekről:
Lehet:
alma, bab, birsalma, brokkoli, burgonya, cékla, cukkini, csicsóka, dió, fejes káposzta, fejes saláta, feketeretek, füge, hagyma, kapor, karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, körte, mandula, mángold, naspolya, padlizsán, paprika, paradicsom, pasztinák, petrezselyem, gyökér, póréhagyma, sárgadinnye, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, szeder, szőlő, tök, zeller, zöldborsó
Nem lehet:
Fűszerek (amik sokat utaztak), például: szerecsendió, feketebors, chili, fahéj, szegfűszeg, kardamom, vanília, cukor (helyette méz), banán, narancs, citrom, kesudió és társai, kávé, csokoládé, kakaó, kókusz, mangó, avokádó, papaya, szójás termékek
Érdekes kezdeményezés, az biztos. Én már a reggeli kávén és teán elbuknék, de azt hiszem, a csokoládéról sem szívesen mondanék le. Ugyanakkor tudom, hogy így kellene élnünk. A közvetlen környezetünkben megtermelt, előállított élelmiszereket kellene fogyasztanunk, nem pedig a világ másik feléről utaztatott termékeket. Mennyi szennyeződéstől, méregtől kímélhetnénk meg magunkat és a Földünket is! Gondoljunk csak a sok vegyszerre, érés gyorsítóra vagy épp lassítóra és mit tudom én miylen szerekre, amivel kezelik a messziről hozott gyümölcsöket, zöldségeket. A kamionok által kibocsájtott szennyeződésekről már nem is beszélve. De mi lenne velünk pl. az olívaolaj vagy a különleges fűszerek nélkül? Vagy egy hónapot ki lehet bírni? Megváltozna az életünk? Ti csatlakoznátok?
Nemis egy heti menüje
25 megjegyzés:
Én a reggeli kávém biztos nem tudnám kihagyni, a vérnyomásom extra alacsony, de érdekes kísérlet lehet amúgy a többi része a dolognak. Biztos sok olyan hozzávaló/ennivaló van, amit eszembe sem jutna felhasználni, de ha sok egyéb kiesne, akkor már észrevenném.
Már csak amiatt is érdekes, hogy mindig is kíváncsi voltam, milyen lehetett az élet régen, mikor a háztáji dolgokból kellett megoldani a változatos, energiadús, és emellett finom étkezést.
Szerintem amúgy nem kell mindent félretenni a távoli dolgokból (itt most nem a kísérletre gondolok, hanem amúgy), mert vannak nagyon jó és különleges hozzávalók, vitaminforrások is köztük, csak meg kell találni a helyes arányt. Nem szabad befordulni és elvakultnak lenni, legjobb asszem itt is az arany középút :)
Már nemisbékánál kommenteltem, szerintem kicsit agyament az ötlet, és életszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni. Ha szigorúan vesszük, és miért ne vegyük, hiszen 50 km-es körzetben nincs sóbánya, akkor a só is tilos. Ki akar só nélkül enni?
Jmagam erősen törekszem arra, hogy lehetőleg helyi alapanyagokból főzzek, multiba is csak nagyon ritkán járok, inkább hentesnál és piacon, termelőnél veszek meg mindent. Ennek ellenére van, amit nem lehet nélkülözni. Fűszerek nélkül lehet jókat főzni, de nem érdemes :) Azokból egyébként is olyan keveset használunk, hogy nem mindegy, hogy mennyit utazik? Már az ókorban is kereskedtek velük, és leginkább csak ezekkel, és akkoriban nem voltak ilyen szállítási feltételek.
Ezen kívül persze van néhány dolog, amiről szintén nem szívesen mondanéák le, többek között ilyen a kávé, a citrom, narancs, banán, stb. Tágabb értelemben, ma már annyira globális minden, hogy hacsak nem mégy el remetének, az élet minden területén találkozol távoli termékekkel. Nehéz ügy!
Azért kíváncsian várom, mire jutsz!
Zsuzsi! Szerintem is az arany középút a járható.
Lorien! Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a kősó megengedett. Nem szívesen ennék só nélküli kenyeret, de semilyen ételt sem.
Én nem mondtam, hogy belekezdek a diétába, de szívesen adok recepteket a lelkes részvevőkenk!:)
Loriennel teljesen egyetértek ez nem nagyon tud életszerű lenni , itt van pl a liszt csak azt tudod hogy hol a malom ahol megőrölték de hogy hol termesztették az már más kérdés, így van ez a húsokkal is . Már azzal is meg kéne elégedni ha az emberek több hazai terméket vásárolnak km -től függetlenül . A piacon is nagyon nehéz kitalálni ki honnan hozza a terméket mert sajnos egyre több az aki csak kereskedik és nem termel. Szörnyű hogy a piacon a nénike csak dugiban tudja árulni csirkét , ha megkérem hogy hozzon már olyan csirkét aki látott napot és evett valami zöldet és nem bérkaszárnyában lakott, mert azt mondják nem higiénikus, de a mosott Tesco hús az az ? Hogy a piacon néha már zaklatás szerűen ellenőrzik őket, pedig itt aki rosszat termel az már jövőhéten nem fog árulni mert a kutya nem megy oda.Vagy a gyümölcstermelő nem kap ideiglenes árusító helyet a gyümölcs szezonra hogy jó áron tudja ő is eladni terményét. Mert a nagybani piacon igencsak átverik szegényeket .
Bocsi hogy így kifakadtam de jó lenne ha előbb a feltételeket kapnák meg a termelők , hogy mi vásárlok tényleg olyan termékeket tudjunk vásárolni ami a közelükben termelnek meg. Talán előbb járni kéne megtanulni mielőtt keringőzni szeretnénk , bár a keringő az látványosabb .
Hú ne haragudj ,ígérem többet nem fogok írni .
Igen, az is igaz, hogy ma már egyrészt tényleg nem tudni, mi honnan jön, ilyenkor maradnak az elvek és a bizalom :)
Viszont annyiban nehezebb is betartani ezt, hogy a nagy globalizáció vagy már csak az országon belüli specializáció (mi a jó szó??) miatt kevesebb helyen termesztenek/tenyésztenek ezt/azt, 50éve több sertéstelep volt pl, meg többen foglalkoztak kisebb mennyiségben több félével, ma már nem így van, ma már kevesebb van, messzebb kell érte menni.
Én most egy darabig figyelni fogom, miket használok és azok valószínűleg honnan jönnek :)
Krisztina! Írj csak, mert szerintem teljesen igazad van, de ha nem így gondolnám, akkor is szívesen olvasnám a véleményedet!
Szerintem is betarthatatlan ez a mai hétköznapi ember számára, de ugyanakkor sokat tehetünk is egy kis odafigyeléssel!:)
Sok mindenben egyetértek az előttem szólokkal! Ez így tényleg nem kivetelzhető. Az elsődleges szempontnak szerintem annak kellene lennie, hogy szezonális hozzávalókból induljanak ki. Ez már elve jó alap, hiszen mi szükség van arra, hogy febrár elején a gumieprek ott sorakozzanak a polcokon?! Nehéz, de igenis ki lehet várni az igazi eperszezont, és semmi szükség a vegyszeres, ízetlen gumieperre. Vagy ami a napokban ledöbbentet, miért kell perui almát árulni?!Az egy másik dolog, hogy kávét importálni kell, mert nem terem meg, na de az alma? Ha sokan figyelnének arra, hogy tényleg csak azt vegyenek aminek épp szezonja van és hazait, akkor az már nagy előrelépés lenne. Már azzal is csökkenteni lehetne a környezetszennyezést, ha csak olyan termékeket importálnának, ami az adott helyen tényleg nincs, és már megszokták az emberek: banán, tea, kávé ilyesmire gondolok. Na de perui alma? brazil marhahús?? és így tovabb. Minek?! Nekem nagy szerencsém van, hogy sok mindent direkt a termelőktől tudok megvásárolni, de néha elcsábulok egy szomszédos országbeli gyümölcsre, vagy zöldségre, de az nem a tengerentúl! Fűszerek nélkül pedig elég nehéz lenne főzni, viszont a korai dél-amerikai spárgára és társaira, és arra hogy tél közepén málnát áruljanak semmi szükség. Mindennek meg van a maga ideje és pont ez benne a szép!
Köszi Limara !
Úgy érzem, ezzel az ötlettel kicsit itt túllőttek a célon. A fűszerek a világ kezdete óta utaznak mindenhová. tulajdonképpen Amerika felfedezését is ennek köszönhetjük, hiszen ha nem lett volna az a gazdasági kényszer, hogy rövidebb legyen a fűszerek útja, Kolumbusz sose kap pénzt az expedíciója finanszírozására. Hova lesz így az a változatosság, ami a táplálkozás valódi lényege? Cukor nem lehet, de méz igen? Mi lenne, ha még működne a mezőhegyesi cukorgyár? Az Limarának, meg nekem is beleférne. A méhészek viszont több száz kilométert utaznak minden évben a méhekkel, tehát a méz csak nevében helyi. Amire valóban nincs szükség, olyan termékek utaztatása, amelyek közelebb is megteremnek. Nagy láncok Skóciában a mérsékelt égövi élelmiszerek nagy részt Afrikából hozatják, például a zöldbabot. Na erre nincs szükség. Egy kis józan gondolkodásra lenne szükség, de ezt mindenki megteszi a hétköznapokban.
Ha lehetne tudni a zöldségről/gyümölcsről, hogy honnan származik, akkor lenne esély rá, hogy növeljük a közelben termelt zöldség/gyümölcs fogyasztását.
Námetországban ki kell írni, hogy melyik áru honnan származik és így megvan az ember lehetősége, hogy ezt befolyásolja.
A fűszereket kihagyni a táplálkozásból teljesen irreális. Nem kell túlzásba esni.
Ó, én megpróbálkoztam vele :), mondjuk az 50 kilométert annyiban lazán értelmeztem, hogy cukrot beletettem. Aztán majd kiderül, a résztvevők milyen sikerrel tudják adaptálni. Sóra én egy erdélyi kősót találtam, ez a legközelebbi megoldás Magyarországon, a következő a lengyel. Szerintem érdekes ötlet, elgondolkodtat, és nem baj, ha összeszedünk olyan recepteket, amiket (ha esetleg nem is 50 km-en belül) magyar termékekkel meg lehet valósítani.
http://nemisbeka.hu/archives/2010/09/29/50_kilomteres_dita_-_egy_heti_men/
Hű... Ez kicsit azért tényleg túlzás. Szegény pestiek. Mit kéne annak ennie aki Budapest központjában él? Szerintem tőle 50 km-n belül maximum sört gyártanak meg gabonát őrölnek. Esetleg tojást. Nem túl változatos étrend! Cukorrépát meg tudtommal ugyanúgy termelnek Magyarországon mint mézet...
Meg az egy dolog hogy a zöldségesnél ki van írva hogy származási hely: Magyarország, de azt még sehol sem láttam hogy pl. Magyarország, Kiskunhalas...
Az meg igaz, hogy a fűszerek már az ókorban is utaztak, de akkor ez még nem volt környezetszennyező.
Ha valaki ezt bevállalja, vezethetne róla blogot, kíváncsi volnék!
Sziasztok!
Érdekes volt olvasni, hogy mit írtok..Mi jó helyzetben vagyunk van saját telkünk, ahol megtermeljük a zöldségeket, gyümöcsöket. A mamánál, tőlünk 15 kilométerre vannak a pipik, onnan jön a tojás és a hús. De a boltban veszem a tejterméket, a lisztet, a kenyeret ( főleg mióta feladta a kenyésütőm :( )és még egy csomó dolgot. De pl. a csokit is szeretem- szeretjük, meg a finom teákat. Hát, azért egy ilyen program alaposan felforgatná az életünket...
Pont azt akartam írni én is, amit Elrenor, mégis, Bp közepén mit lehet enni? :-D
És (tudom, h itt konkrétan élelmiszerekről van szó, de mégis) szívesen megnézném azt az 50km-en belül gyártott számítógépet is, amiről messzelátóék az oldalukat működtetik:-))) Már csak azért is, mert kicsit következetlen, h kaját nem, de autót/számítógépet/telefont/ruhát/cipőt stb lehet a világ másik végéről szállítani. Jó, tudom, valahol el kell kezdeni, de miért pont a csokinál? ;-)
Magyarul egyetértek az előttem szólókkal: arany középút, magyar idénygyümölcsök, zöldségek, de fűszereket meg csokit kérek szépen!
Na, a végére csak kitört az igazság!
Ez az egész a könyvről szólt, ami abból a sorozatból készült a spektrumon a sok elhízott amerikaival.
Némelyik még főzni sem tudott, a gyerekek nem ismerték az alapanyagokat csak a kész ételeket.
Pizzán, hamburgeren, gyorsételeken nőltek föl és most naponta főzniük kellett, közben megismerték az alapanyagok eredetét.
Micsoda szenvedés lehetett!
Ettől azért mi messze vagyunk.
Az az érzésem, hogy most egy kicsit csőbe húzták a gasztrobloggereket.
Magam részéről eszembe sem jut beállni a sorba. NE velünk kezdjék!! Adjanak a termelőknek több segítséget, lehetőséget és ne vigyék ki külföldre a jó magyar terméket, hogy helyette behozzák a gyengébb külföldit. Ezek a szerződések kinek kedveznek? És igen, nem kell a gumi eper, mert addig amíg ilyen van a piacon, addig nem fognak helyette almát venni. Igaz, a múltkor én is alig találtam a magyar almát a boltban.
E'n is megbuknèk, kàvè nèlkul nem tudom a napot kezdeni...
ami a szenyezodèst illeti ki biztosit engem arròl hogy a szomszèd tanyai barackok nincsennek valami mèreggel bepermetezve? De egyettèrtek azzal hogy tobb helyi termèket kellene fogyasztanunk amivel a helyi
gazdàkat!
Sziasztok!
Én nem szólnám le Messzelátóék kezdeményezését. Pont arról szól, amit ti is mondtok; felhívja a figyelmet a globalizálódó világ hátrányaira, az egészségünkre gyakorolt negatív hatására, arra, hogy feléljük tartalékainkat.
Szóval én próbálnám megérteni, hogy mi a mondanivaló, mi a cél, mire akarják felhívni a figyelmet. Fontosak ezek az akciók, olyan ez, mint amikor a Greenpeacesek odaláncolják magukat az atomerőmű kerítéséhez. Önmagában elég lehetetlenségnek tűnik, de nem ez a lényeg.
Valaki írta a mazsolát; régebben Törökországból hoztuk be, manapság Iránt látok a zacskóján. De lehet pl. aszalt szilvát, kajszit használni helyette.
Fűszerek: a sót tényleg elég nehéz nélkülözni, de egy hónapra szerintem ez sem elképzelhetetlen.
Zöldfűszerek: szinte minden import pótolható: borsikafű, zsálya, kakukkfű, bazsalikom, majoranna, kapor, petrezselyem, zeller, koriander, oregánó, menta, torma, rozmaring, tárkony, metélőhagyma, kömény, fokhagyma, vöröshagyma, ánizs, szárított gomba! Ezek mind megteremnek Magyarországon, házikertben!
Jó főzőcskézését!
kutykuruty
Sziasztok!
Lelkes olvasója vagyok Limarának, és jót mosolyogtam magamban a bejegyzés és a kommentek olvasásakor.
Mi ugyanis Írországban lakunk. Szerintetek itt mi terem meg 50 km-es körzetben...? :)))
Minden viszonyítás kérdése...
Én magyarként, magyar gyomorral és szervezettel itt élek, ha szeretnék itt termő dolgokat enni, akkor bizony kb. 5 féle gyümölcsből és zöldségből választhatnék. Összesen.
Úgy gondolom, az nagyon jó, ha az ember megpróbál a lehető legtöbb mindent maga készíteni, és megfőzni otthon, de vannak bizonyos korlátok. :)
Kívánok mindenkinek jó egészséget:
Ági
Nagyon ötletes és meglehetősen hasznos. De szvsz igen nagy korlátai vannak. Ne kérjetek tőlem százalékokat, de Magyarország étkezésre fordítható növényeinek termeléséhez használt földterület khmm igencsak kicsi, a háztájiban termelt zöldség, gyümölcs pedig csak kevés embert tudna ellátni. Persze lehetne azt mondani, hogy ha beindulna egy ilyen kezdeményezés, akkor majd átállna más is a zöldség/gyümölcs/gabona termesztésre. meglehet, de az esélye igencsak kicsi.
én módosítanám arra, hogy ami kapható 50 km-en belül, azt úgy vegyük, de ami nem, azt csak akkor, ha valóban szükséges (ne együnk pl mangót, sárkánygyümölcsöt, hasonlókat. De pl az etióp kávétermesztők miattunk nem halnak éhen ld. Frei)
Télen szépen skorbutot kapnánk, amikor már nincs paprika 8)
Lehetne mondani azt is, hogy de hát régen is így volt. Igen, csak régen nem így voltak berendezkedve a társadalmak, nem a világpiacra termeltek. Egyszerűen így alakult ki. Az oroszok gabonát termelnek, valaki cukrot, valaki kakaóbabot.(mi semmit, de ez mindegy)
Elég szívás, hogy csak azért mert semmirekellő emberek az összes cukorgyárat bezárták és a maradványaikat is lerombolták, azért ne ehessünk cukrot.
Ez az 50 km... aki kevésbé mezőgazdasági vidéken lakik, az hamar elgyengülne meg lefogyna:) Egyszerűen nem így van berendezkedve a társadalmunk.
De persze érdemes megtenni minden lehetőt, de azért csak ésszerűség keretei között ;)
Hogy folytassam a sort - hátha van, aki fogékony az ilyenekre is -
Ha már mindenképpen külföldről kell beszerezni élvezeti cikkeket, akkor ne zsákmányoljunk ki senkit:
http://www.fairtradecenter.hu/
http://www.cafefrei.hu/misc/lelkiismeretes.php
Na, aludtam rá egyet és arra jutottam, hogy muszály leírnom.
A mi hentesünk tőlünk kb. 5-6 km-re szürkemarhát és mangalicát is tart. Feldolgozzák, és a húst is meg a feldolg. terméket is lehet kapni. Nem rendszeresen, de a többi hús is magyar.A hurkát, disznósajtot stb. ők készítik, a füstölthúsokat szintén. A csirke is magyar, mert nagyon koszos, kell vele dolgozni rendesen, mire süthető állapotba kerül. A bolti egy jó alapos mosás után mehet a sütőbe.
A zöldségesünk megpróbál magyar árút hozni a nagybaniról, de itthon ezt nem tudom megfelelő körülmények híján tárolni, mert nem elég hűvös a helyem, anélkül pedig 2-3 nap alatt el kezd tönkre menni a zöldség.
Tudom, nincs kezelve, de amikor jövök a munkából, nincs időm minden nap a zöldséges felé kanyarodni és úgy hazasétálni, mert nem fér bele az időmbe. Hetente egyszer szoktam vásárolni náluk, akkor kocsival elmegyünk.
A tehenészet szintén itt van mellettünk. Néhány évig onnan hordtam a tejet, de egyszerűen enm volt időm délután elmenni érte-hazahozni-felforralni-lehűteni-szétöntözgetni. A tejes lábas mosogatása mosogatógép híján szintén nem egy perc, mondjuk este kilenckor. Nem ment tovább.
Nekem nincs bajom a magyar árúval, venném is szívesen. Sokan biztosan azt mondják, hogy ott vagyok a közepén, akkor miért nem?
Azért, mert nincs rá elég pénzem. Minden sokkal drágább, mint a külföldről behozott termék. Hiányzik kb. 100 ezer ft. konyhapénz havonta, hogy 50 km-en belüli termékeket vásároljak.
Ezt azért ne felejtsük el.
Elrenor véleményén osztozom teljes mértékben és az első pár mondat igazán ütős volt :))))
én tutira nem csatlakoznék...fahéj, bors, chili, kávé és kesudió nélkül...ugyammmá :)
egyébként meg, antropológiai szemszögből nézve a dolgot ésszerű dolog volna, hiszen mi ez a párezer év az ember törzsfejlődésében, de ennyi erővel favorizálhatnánk a paleolit diétát is...mindenesetre érdekes kezdeményezés, megpróbálom követni :)
Érdekesnek érdekes, az biztos :)
Egyébként meg az, hogy vegyszermentes, bio legyen a cucc, meg 50 km-n belül is legyen, az már igazán nem könnyű! Hacsak nem egy biogazdaság közelében élünk, de azt gondolom hogy ilyen nincs sok (nincs elég) az országban.
És igen, amit Daisy írt, hogy ezek az élelmiszerek 2-3-4-szer annyiba kerülnek, mint a "simák" :(
Megjegyzés küldése