Durumkenyér

 A búzának két fő típusa van, a közönséges és a kemény, vagy más néven durumbúza. A durumlisztről gondolom mindenkinek az olasz tészták jutnak eszébe, hiszen elsősorban ők használják főként tésztakészítésre, de egyes vidékeken kenyérsütésre is. Ez a búza kiváló minőségű, fehérjében, rostokban és vitaminokban igen gazdag, a hagyományos búzával szemben sokkal lassabban szívódik fel.
Lehet, hogy az olaszok ennek a fajtának köszönhetik, hogy náluk a legkevesebb Európában az ún. időskori vagy nem inzulinfüggő cukorbeteg! A búzakeményítő (is) tulajdonképpen egy cukor-láncolat s ezt az emésztés szétszedi cukormolekulákra. Ezért a cukorbetegnek minden keményítő tartalmú ételre (kenyér, tészta, krumpli, stb.) gyorsan emelkedik a vércukra. A durum búzában lévő keményítőlánc viszont elágazó szerkezetű s ezt csak lassan lehet lebontani az emésztés során. Így lassan emelkedik a vércukorszint s ezzel az a kevés inzulin is meg tud birkózni, ami még keletkezik az ilyen típusú cukorbetegekben (forrás: www.terebess.hu)
Bár magas a sikértartalma, mégis tömörebb kenyér süthető belőle mint a hagyományos búzából, mivel bizonyos fehérjék hiányoznak belőle, ezért érdemes  hagyományos kenyérliszttel  keverni. Így is jellegzetesen sárga színű, illatú és jól harapható kenyerünk lesz belőle.Mindenképpen érdemes kipróbálni. 
Egy kovászos tésztát állítottam össze, és hagyományos módon, kelesztőkosárban kelesztve, szabadon sütöttem meg. 
Hozzávalók:

• 30 dkg BL 80 kenyérliszt
• 20 dkg durumliszt (Békési Portékáktól)
• 20 dkg kovász vagy öregtészta
• 1,5 tk. só
• 2 ek. olaj
• csipet aszkorbinsav
• kb. 3 dl víz
• 1 dkg friss élesztő

Kenyérsütőgép üstjébe készítettem az összes hozzávalót. 20 perc alatt gyönyörű tésztát dagasztott. Kicsit több folyadékot kívánt mint a hagyományos fehér kenyér. Kelesztőtálban kelesztettem duplájára, majd enyhén lisztezett felületre borítottam. Megformáztam. A kelesztőkosarat kibéleltem egy ruhával, majd meghintettem liszttel és a tésztát a varrattal felfelé belehelyeztem. Letakartam egy ruhával és duplájára kelesztettem.

Kb. 50-60  perc után óvatosan átfordítottam egy sütőpapírral bélelt tepsire, éles pengével bemetszettem és 230 fokra előmelegített sütőbe toltam. A sütő aljába azonnal belöttyintettem egy kis vizet. 

Óvatosabbaknak ajánlom továbbra is a jégkockát, vagy egy kisebb, alacsony peremű sütőtepsit, amit a sütő aljába kell tenni, azt is átforrósítani. Amikor bekerül a kenyér a sütőbe, akkor ebbe a felforrósodott tepsibe kell vizet löttyinteni, így elegendő gőz tud keletkezni. Ezt a tepsit kb. 30 perc után el kell távolítani különben a tészta alja nem sül meg.

10 perc sütés után a hőt visszavettem 200 fokra és további 30 percig sütöttem a kenyeret.

Rácsra tettem hűlni, és azonnal lepermeteztem hideg vízzel.

Nagyon szép és különösen finom kenyér lett belőle. Ropogós héjjal, puha, jól harapható bélzettel.

Croissant kakaós tésztából

Ma ilyen gyönyörű péksütikkel ébresztettem a fiúkat. Nem, nem mondom el, hogy a sodort tésztából készültek, mert gyanítom, ha meghalljátok már sikítva menekültök innen. Sodort tészta mániás lettem. De olyan jól működött ebben a formában is. Csodás, laza croissant lett, a kakaó kellemes ízével.
Hozzávalók:

• 60 dkg finomliszt (tótkomlósi)
• 1 tk. só
• 1ek. cukor
• 1 tojás
• 120 g tejföl
• kb. 2 dl tej
• 5 dkg puha vaj
• 2 dkg friss élesztő

Kenéshez:

• 15 dkg vaj
• 2 ek. holland kakaópor

A tészta hozzávalóiból egy nem túl lágy, de jól nyújtható tésztát dagasztottam. A puha vajat csak a legvégén adtam a tésztához. Kelesztőtálban hagytam kb. 20 percig pihenni a tésztát.

Ezalatt a vajat és a kakaóport egy aprítógép segítségével jól összekevertem.  Fontos, hogy a vaj ne legyen puha.

A pihentetett tésztát egészen vékonyra nyújtottam, majd rákentem a kakaós vajat. Úgy a legegyszerűbb, ha kis darabkákban elosztom a tésztán, majd egy spatulával óvatosan elkenem őket.

A tésztát feltekertem mint a beiglit, a tekercset kicsit ellapogattam és félbehajtottam (az egyik felét a másik tetejére). Egy recés késsel két darabba vágtam.

Letakartam és egy órára hűvösre tettem. Ezután a két darabot külön-külön kinyújtottam. Először a nyújtófával csak megütögettem, csak ezután nyújtottam óvatosan, így a vaj egyenletesen oszlik el a tésztában. Az így kapott téglalapot szimplán hajtogattam kétszer. Azaz gondolatban három részre osztottam. A jobb oldali harmadot a középsőre hajtottam, majd a baloldalit ennek a tetejére, pont mint egy levélpapírt. Elfordítottam a tésztát és ezt a hajtogatást megismételtem.

Hűvös helyen pihentettem megint, kb. 40 percig. Ezután ismét hajtogattam, ugyanúgy mint előtte.

Most szobahőn pihentettem kb. 30 percig a tésztákat.

Mindkettőt vékony téglalappá nyújtottam és 8-8 háromszögre vágtam egy pizzavágóval. Az első adagot töltelék nélkül tekertem fel, a másodikba áfonyalekvárt tettem, de nagyon jó lehet egy darabka csokoládéval a közepén.

Ezután három dolgot tehetünk:

1. Azonnal lefagyasztjuk a tésztát, hogy egy későbbi időpontban csak sütni kelljen. 

2. Sütőpapíros tepsin duplájára kelesztjük, majd egész felvert tojással lekenve 180 fokos sütőben 18-20 perc alatt készre sütjük.

3. Sütőpapíros tepsire tesszük és egy ruhával lazán letakarva a hűtőben éjszakáztatjuk. Reggel hideg sütőben kezdjük sütni, a sütőt 180 fokra állítva. 30 perc kell a sütéshez. 

Én most ez utóbbit választottam, így a családom reggel finom illatokra ébredt.

Brokkoli krémleves

A kisebb fiam egészen rákattant a krémlevesekre, legszívesebben, gondolom a reklámok hatására, azt is vacsorázik. Bögrébe tölti, megmelegíti és megissza. A krémleves nagyszerű találmány, a másként félretolt zöldségeket így megeszik a gyerekek, éppen ezért lelkesen főzöm nekik. Ma azért nem mondtam meg, hogy zellerkrémlevest eszik, a hangsúlyt a benne lévő egy szem burgonyára és almára helyeztem, a brokkoli levesnél pedig a kevés zöldborsót emeltem ki. Remélem megbocsájtható bűn...
Hozzávalók:

• 1 kisebb póréhagyma
• 1 ek. vaj
• 1 fej brokkoli
• 20-25 dkg zöldborsó
• 1l zöldségleves
• só, bors
• 2 dl tejszín
• csipet cukor
• kevés citromlé

A felkarikázott pórét a vajon megpároltam, hozzáadtam a rózsáira szedett brokkolit és a mirelit zöldborsót. Sóval, borssal ízesítettem, majd felengedtem a húslevessel és a tejszínnel. Fedő nélkül főztem puhára, majd botmixerrel pürésítettem, és egy sűrű szövésű szitán átszűrtem. A levest végül egy csipet cukorral és kevés citromlével ízesítettem.

Tálaláskor a Giuseppétől kapott bazsalikomos olívaolajjal locsoltam meg és ropogósra sütött bacont szórtam a tetejére. 

Sütőtökös rétes

 Van egy kávézó Makón, ahol nagyon finom sütőtökös rétest lehet kapni. Nagyon bejön a tölteléke, kellemesen ízesített, krémes, ritkán bírom csak megállni, hogy kihagyjam, ha a barátaimmal beülünk kávézni.
A sütőtök szezon az utolsókat rúgja, máris nehéz megfelelő minőségű tököt kapni, így most már muszáj volt itthon is elkészítenem. A finnyás családtagjaim kedvéért a tészta fele almás tölteléket kapott. A tészta pedig mi is lehetett volna más, mint a sodort tészta, ami talán mondanom sem kell, most is csodás volt. Ugyanúgy készült, mint itt.
Sütőtökös töltelékhez:

• egy kisebb sütőtök
• fahéj
• gyömbér
• egy csillagánizs
• 1 narancs reszelt héja
• kevés citromlé
• méz vagy barnacukor

Lereszeltem a sütőtököt, meglocsoltam kevés citromlével, majd a fűszerekkel együtt puhára pároltam. Én mézet használtam ízesítésre, amit csak akkor kevertem a tökhöz, amikor már langyosra hűlt. A cukrot az elején kell hozzáadni.

Almás töltelék:

• 5 nagyobb alma
• 3-4 ek. barnacukor
• citromlé
• fahéj
• őrölt gyömbér

Az almákat meghámoztam, cikkekre, majd vastagabb szeletekre vágtam. A cukrot karamellizáltam, rádobtam az almát, meghintettem a fűszerekkel, majd nagy lángon puhára pároltam. Ügyeltem, hogy ne főjön pépesre, csak épp a leve menjen el. Kihűtöttem.

A hűtőben pihentetett tésztát egyesével vékonyra nyújtottam, kb. 30x50-es téglalapra. A tészta szélére kekszmorzsát hintettem, erre halmoztam a töltelékeket, egyikre a sütőtököt, másikra az almát. A sütőtök tetejére is szórtam a kekszmorzsából. A tészta túlsó széléről, az almásról és a sütőtökösről is, levágtam egy-egy kb. 10-12 cm-es csíkot, a többit ráhajtottam a töltelékre. Óvatosan átemeltem egy sütőpapíros tepsire, úgy, hogy a tészta széle alulra kerüljön. Jó hosszú rudak lettek, a legnagyobb tepsin csak átlósan fértek el. A levágott csíkokon a tésztarácsozót végiggurítottam. A réteseket lekentem felvert egész tojással, majd a rácsozott tésztát óvatosan ráemeltem, kissé széthúzva. Nem kell nagyon, csak lazán, mert kelés közben tovább fog nyílni.

A réteseket kb. 30-40 percig pihentettem a tepsin, ezután a rácsokat is lekentem a felvert tojással, végül 200 fokra előmelegített sütőben  18 perc alatt pirosra sütöttem.

Challah kicsit másként

 A recept nem új, a régit használom, de vittem bele két kis csavart. Egészen más lett tőle a kalács. Persze tudom, hogy minden bizonnyal nem én találtam fel a spanyol viaszt, de az eredmény annyira lenyűgözött, hogy szeretném megmutatni.
Az egész úgy kezdődött, hogy pürének feltettem  főni a krumplit, amiről azután jól meg is felejtkeztem. Tisztességesen szétfőtt, jó sűrű lé maradt utána. Soha nem öntöm ki a krumpli főzővizét, nagyon jó a kenyérsütéshez, kiváltható vele a burg.pehely is, és pár napig jól el van a hűtőben. Most is félretettem a kenyérre gondolva. A kicsi viszont kalácsot kért, méghozzá azt amit karácsonykor is sütöttem a májpástétomhoz. A challah volt, amiben a folyadék víz. Arra gondoltam, hogy talán sokkal lágyabb lesz az a kalács, ha víz helyett ezt a jó sűrű főzővizet használom fel. Bedagasztottam vele a tésztát, a többi hozzávalót változatlanul hagyva. A folyadékból kellett kicsit több bele, de csak óvatosan szabad adagolni, mert a krumpli lágyítja a tésztát.
Megkelt, megformáztam és a jénai aljába tettem tepsi helyett. Nem szándékosan, csak kissé szétszórt voltam. Gyönyörűen megkelt, akkor vettem észre, hogy miben is kelesztettem. Ha már a jénai aljban volt, akkor rátettem a tetejét is miután lekentem tojással, pusztán kíváncsiságból.
Gyönyörű, hatalmas kalácsot vettem ki a sütőből, épp csak elfért a nyolcliteres jénaiban.Látszik is rajta, felvette az edény alakját. Ropogós, de vékony héjú, egészen lágy, pihe-puha bélzetű volt. Az utolsó morzsáig elfogyott.

Narancslekvár

 Egy nagyon kedves rokonunktól kaptam ezt a receptet.  Sok narancslekvárt kóstoltam már, de ez eddig a legjobb mind közül.
Az elkészítése nem bonyolult, csak kicsit időigényes, mert három napon át készül, de mindenképpen megéri.
Hozzávalók:

• 6-7 nagyobb narancs
• 2 citrom
• cukor
• fahéj, csillagánizs (elhagyható)

Az alaposan megmosott narancsok héját egy zöldséghámozóval leszedem, ügyelve, hogy véletlenül se maradjon rajta fehér rész. Ugyanígy meghámozok egy citromot is. Egészen vékony kis csíkokra vágom a héjat. A meghámozott narancsokat a fehér részüktől is megszabadítom, majd felszeletelem., ugyanígy a meghámozott citromot is. Lemérem a héjjal együtt és ugyanannyi vízzel felengedem, a másik citrom levét belefacsarom. Letakarom és egy napig állni hagyom.

Másnap felforralom és 20 percig főzöm. Ismét letakarom és egy napig állni hagyom.

Harmadnap lemérem a súlyát, a vízzel együtt, és ugyanannyi cukorral felfőzöm. Én ekkor tettem bele a fűszereket, de ezek elhagyhatóak. Akkor van készen, ha porcelán tányérra cseppentve azonnal megdermed, ez kb. 30 perc.
Sterilizált üvegekbe töltöttem, lezártam, majd 5 percre fejtetőre állítottam. Száraz dunsztban hagytam kihűlni. 

A Kenyér

Igen, ez a nagybetűs Kenyér. Az igazi. Ugyanis semmi más nincs benne, mint liszt, víz, kovász és só. Hosszú, egész éjszakás kelesztéssel készítettem, hogy a savanykás íz minél erőteljesebb legyen.

Hozzávalók:

• 450 g BL 80 kenyérliszt
• 50 g tk. búzaliszt vagy grahamliszt
• 2 csapott tk. só
• 250 g aktív kovász
• kb. 2,5 dl víz

Ezt a kenyeret kézzel dagasztottam, fatálban, hagyományos módon. Természetesen a kenyérsütőgéppel is összelehet állítani a tésztát, a szokásos módon.

A tálba szitáltam a kenyérlisztet, tk. grahamlisztet és elkevertem benne a sót. Közepébe mélyedést készítettem, ide öntöttem az aktív kovászt és a kézmeleg vizet. Bedagasztottam a tésztát. A kovász állagától függően lehet, hogy még kevés vizet kíván a tészta.

Vékonyan kiolajozott kelesztőtálban kb. 2 óra alatt duplájára kelesztettem. 

Ezután enyhén lisztezett felületre borítottam, gyengéden átgyúrtam és cipó alakúra formáztam. A kelesztőkosarat kibéleltem egy ruhával, meghintettem liszttel és a cipót az aljával felfelé beletettem. A ruha lelógó széleivel betakartam, majd éjszakára a hűtőbe tettem kelni.

Másnap a sütőt előmelegítettem 230 fokra. Míg melegedett a tésztát a konyhapultra tettem, egyelőre hagytam a kosarában, hogy a szobahőt átvegye.

Óvatosan, félve vettem le róla a ruhát, de a tészta minden várakozásomat felülmúlóan gyönyörű volt.

Egy sütőlemezt kibéleltem sütőpapírral, majd nagyon finom mozdulattal ráfordítottam a megkelt tésztát. Egy éles pengével behasítottam az oldalát, és azonnal betoltam a sütőbe. Egy kis pohárka vizet is löttyintettem a forró sütő aljába. 10 perc után csökkentettem a hőmérsékletet 200 fokra. Így sült még 25-30 percig.
Végül rácsra tettem hűlni és azonnal lepermeteztem hideg vízzel.

 Nem lett annyira cserepes mint a jénais kenyerek, de fantasztikusan finom, igazi kovászos, savanykás ízű, ropogós héjú kenyér volt.

Habcsókos-almás csiga narancsmázzal

 A sodort tészta még mindig rejt magában lehetőségeket. Most egy csigát képzeltem el valami különleges töltelékkel. Mondjuk alma egy kis fahéjjal és némi csillagánizssal, csak hogy a karácsonyi hangulatot tovább vigyük, tojáshabba forgatva, hogy kellően lágy legyen, végül fehér rumos narancsmázzal megkoronázva.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 60 dkg finomliszt
• 1 tk. só
• 1 ek. cukor
• 1 tojás
• 120 g tejföl
• kb. 2 dl tej
• 2 dkg élesztő
• 5 dkg puha vaj

• 10 dkg vaj
• 1 ek. Liszt

Töltelékhez:

• 5 db alma
• őrölt fahéj
• egy csillagánizs
• 4-5 ek. cukor
• 5 dkg mazsola
• 3 tojásfehérje
• 10dkg cukor
• Csipet só

Mázhoz:

• narancslekvár (házi)
• 2-3 ek. fehérrum

Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe készítettem, majd a dagasztás programon egy nem túl lágy,  jól nyújtható tésztát dagasztottam. A kikapcsolt gépben hagytam pihenni kb. 20 percig.

Míg pihent kikevertem a puha vajat a liszttel.

Ezután a tésztát 2-3 mm vastagra nyújtottam, majd megkentem a lisztes vajjal. A rövidebb oldalától kezdve feltekertem mint egy beiglit. Kettévágtam és egy ruhával letakarva hűvös helyen pihentettem kb. 2 órán keresztül.

Míg a tészta pihent megpároltam az almát. A gyümölcsöket először meghámoztam, majd cikkekre vágtam és vékonyan felszeleteltem. Meghintettem a 4-5 ek. cukorral, őrölt fahéjjal, beleszórtam a mazsolát és egy csillagánizst is.  Lassú tűzön óvatosan megpároltam, vigyázva, hogy épp csak megpuhuljanak. Kihűtöttem.

Egy csipet sóval és a 10 dkg cukorral fényes, kemény habot vertem a tojásfehérjékből.

Lisztezett deszkán 2-3 mm vastag téglalapra nyújtottam a pihentetett tésztákat. Mindkettőt megkentem habbal, elosztottam rajta a párolt almát (a csillagánizst kidobtam), majd feltekertem mint egy beiglit. Kb. 2,5 cm vastag szeletekre vágtam őket. Sütőpapíros tepsin hagytam kb. 30 percig pihenni, ezalatt a sütőt előmelegítettem 180 fokra. 15-18 perc alatt sülnek készre.

A narancslekvárt a rummal mikróban összemelegítettem és vastagon bekentem vele a forró csigákat.

Scali kenyér kicsit másként

 A Scali az egyik kedvenc kenyerünk. Azon felül, hogy szemet gyönyörködtető már ránézésre is, az íze is csodás. Többször gondoltam már rá, hogy egy kis lenmag, esetleg fekete szezámmag is mennyire feldobná. A liszt egy részét, csak keveset, lecseréltem tk. búzalisztre, de nagyon jó lenne tk. tönkölyliszttel is.

Hozzávalók:

• 300 g BL 80 liszt
• 100 g tk. búzaliszt vagy tk. tönkölyliszt
• 1,5 tk. só
• csipet aszkorbinsav
• 2 ek. olaj
• 250 g öregtészta
• 1 tk. cukor
• 1 dkg élesztő
• kb. 240 ml víz

• 3 ek. lenmag
• 3 ek. szezámmag
• 1 tojásfehérje

A szokásos módon gépbe készítettem az összes hozzávalót, ami 20 perc alatt bedagasztotta a tésztát. Kelesztőtálban duplájára kelesztettem, majd egy lisztezett felületen három egyenlő részre osztottam. A darabokat kb. 30 cm hosszúságúra sodortam. Egy nagyobb tálcára szórtam 3 ek. lenmagot és 3 ek. szezámmagot. A tojásfehérjét kissé felvertem, a tésztákat lekentem vele, majd egyesével megforgattam a magokban. Végül hármas fonással összefontam. 

A kacsasütő jénait kibéleltem sütőpapírral, majd lefedve duplájára kelesztettem benne a tésztát. Forró, 220 fokos sütőben kb. 40 perc alatt sült meg. Rácson hűtöttem ki.

 A cocottban is gyönyörű lett szerintem:

Hájas párnák

Hájas tésztát meglehetősen ritkán készítek, de Anna múlt heti bejegyzése kedvet csinált hozzá. Szerencsém is volt, mert sikerült jó kis házi disznóvágásból hájat szereznem, akkora adagot, hogy három sütésre is elegendő lesz. 

Elsőként egy egyszerű hajtogatott, élesztő nélküli változatot akartam, nekem ez jobban bejön mint a kelesztett. Ez tulajdonképpen ugyanolyan mint a hajtogatott vajastészta, de vaj helyett hájat használunk. 45 dkg háj jutott egy adagba, ez kb. 60 dkg liszthez elég.

Hozzávalók:

• 60 dkg finom vagy rétesliszt
• nagy csipet só
• 1 tk. cukor
• 1 tojás
• 1 ek. ecet
• 2 ek. tejföl
• kb. 2-2,5 dl víz 
• 450 g tisztított, ledarál háj
• 10 dkg liszt
• szilvalekvár

A hájat és a 10 dkg lisztet alaposan elkevertem. A tésztához a többi lisztet,a  tojást, a sót, a cukrot, az ecetet, a tejfölt egy nagyobb tálba készítettem. A vizet kis adagokban öntöttem hozzá, míg rétestészta keménységű tésztát nem kaptam, alaposan kidolgoztam. Sokan kevés fehérbort is öntenek bele, ami megemeli sütés közben a tésztát, természetesen a vízből kell levonni a mennyiségét.

A begyúrt tésztát letakartam és 20 percig pihentettem.

Egy lisztezett deszkán egészen vékonyra nyújtottam, rákentem a hájat. Következett a hajtogatás. A sodort tésztához hasonlóan feltekertem mint egy beiglit. A tekercset a nyújtófával kissé ellapogattam, majd félbehajtottam (az egyik felét ráhajtottam a másikra). Összenyomtam és a nyújtófával téglalap formára nyújtottam. Ütögető mozdulatokkal kell kezdeni, így megtartja a formáját és csak azután szabad nyújtani. A 2-3 mm vastag tészta először hosszában hajtottam három rétegre (a bal oldali részt a középső harmadra, majd erre a jobb oldali részt), végül az így kapott hosszú csíkot is három rétegre hajtottam. letakartam és 40-45 percig hagytam pihenni.

Ezután ismét egy ilyen dupla hármas hajtogatás következett. A nyújtófával megütögettem a tésztát, majd kinyújtottam, először hosszában, majd vízszintesen hajtogattam. 

Ezután vagy pihentetem megint 45 percig, vagy fóliába csavarva hűtőbe teszem egy éjszakára. Másnap (vagy a 45 perc letelte után) ismét megütögettem, kinyújtottam, hajtogattam. Végül 3-4 mm vastagra nyújtottam, amit 8-10 cm széles négyzetekre vágtam. Én pizzavágót használok, de anyósom szerint a langyos pengéjű kés a legjobb hozzá.

Minden négyzet közepébe házi szilvalekvárt tettem. Az saját főzésem már elfogyott, de a Békési Portékáknak köszönhetően megint van nagyon finom lekvárom. 

A négyzeteket lehet háromszögre vagy párna formára is hajtani. Sütőpapíros tepsin 190 fokra előmelegített sütőben 15-16 perc alatt szép rózsaszínre sütöttem őket. Porcukorral, vagy fahéjas porcukorral megszórva tálaltam. Frissen az igazi.

A hájas párnák szétnyílnak, mivel sok rétegre válik szét a tészta. Ez nem baj szerintem, de akit zavar némi kis pepecseléssel kiküszöbölheti. A feldarabolt tészta átlóját, vagy közepét, attól függően milyen formára szeretnénk hajtani, egy fakanál nyelével meg kell nyomni, majd az így ellapított résznél kell félbehajtani. Kevésbé fognak szétnyílni. 

Virágfánk

 Vízkereszt után szabad a karnevál és ha karnevál, akkor végre jöhet a fánk! Egy kedves ismerősömnek köszönhetően szert tettem a Macinál régóta csodált virágfánk sütőre. Bár Maci azt írja, hogy húsvét előtti héten, a nagyböjt idején sütnek ilyen fánkokat a spanyol háziasszonyok én nem bírtam addig várni, muszáj volt végre kipróbálnom.
Maci receptjét vettem alapul, csak némi citromhéjat és rumot adtam még a tésztához:
Hozzávalók:

• 15 dkg finomliszt
• csipet só
• 4 tojás
• tej
• 1 citrom (narancs)  reszelt héja 
• 1-2 ek. rum.

Az útmutatás alapján egy kis edényben olajat melegítettem, amibe beleállítottam a fém formát is. Amikor kellően felforrósodott a tésztába mártottam, úgy, hogy kb. kétharmad részéig merüljön bele. A forró olajban pillanatok alatt leválik a formáról, csak az elsőnek kellett segítség, azt egy villával lazítottam meg. Pillanatok alatt megsülnek. Még forrón meghintettem őket fahéjas porcukorral.

Az én formám nem olyan magas mint Macié, ennek köszönhetően ebből az adagból nekem igen tekintélyes mennyiség lett.

Muszáj ide is kiírnom, mert nap mint nap kapok levelet, amiben tőlem kérnek ilyen fánksütő formát. Sajnos én nem tudok szerezni, ezt én is kaptam egy zsibvásárból. Nem tudom, honnan lehetne hozzájutni, de kérem akinek van ötlete ossza meg velünk! Köszönöm!

Kukoricapelyhes kenyér

 Kukoricás kenyérrel már igen régen próbálkozom, de nem igazán nyerte el a tetszésemet eddig egyik sem. Ha sok kukoricalisztet tettem a tésztába, akkor nekem nehéz, sűrű lett, ami ugyan frissen még fogyasztható volt, de másnapra száraz, morzsálódós lett, így egy időre lemondtam erről a kenyérről. Pár napja nézelődtem a bio boltban, észre vettem a polcon egy finom őrlésű kukoricapelyhet. Pille pehellyel már találkoztam, az sokkal durvább, keményebb szemcséjű mint ez a másik. Ez egészen finom, puha tapintású. Kíváncsiságból vettem egy csomaggal. Ebből végre sikerült egy nekem tetsző kenyeret összeállítani, ami érezhetően kukoricás, de mégis könnyű, puha bélzetű, ropogós héjjal.

 Hozzávalók:

• 450 g BL 80 liszt
• 60 g kukoricapehely
• 2 tk. só
• 2 ek. olaj
• csipet aszkorbinsav
• 250 g öregtészta
• 1 dl tej
• kb. 2,2 dl víz
• 1 tk. cukor
• 1 dkg élesztő

Az összes hozzávalót bekészítettem a kenyérsütőgép üstjébe. 20 perces dagasztás programmal összedolgoztattam a tésztát, majd kiolajozott kelesztőtálban duplájára kelesztettem.

 Ezután kukoricapehellyel meghintett felületre borítottam és megformáztam a tésztát. Ellapogattam a kezemmel, majd két oldalról behajtottam, ezután feltekertem. A kelesztőkosarat is beszórtam kukoricapehellyel, majd a tésztát varattal felfelé  beletettem. Egy ruhával letakarva újrakelesztettem, kb. 1ó-1ó.15 percre volt szükség.

 A sütőt ezalatt előmelegítettem 220 fokra.A megkelt tésztát óvatosan átfordítottam egy sütőpapírral bélelt tepsire. Pengével bemetszettem. Gőzös sütőben kezdtem sütni. 20 percig 220 fokon, majd további 15-20 percig 200 fokon. Ha nagyon barnulna a teteje akkor félidőben érdemes letakarni egy fóliával.
A kisült kenyeret azonnal lepermeteztem hideg vízzel és rácsra tettem hűlni.

Croissant sodort tésztából

Kezdjük az évet egy remek kis péksütivel. A croissant a sodort kifli tésztájából készült, de most sós töltelékkel. Remekül vizsgázott így is ez a jó kis tészta és a technika.
A töltelékben a vaj mennyiségét megemeltem, így a rétegek még szebben elváltak egymástól.
A megformázott tésztát remekül lehet éjszakáztatni a hűtőben, reggel pedig hideg sütőben kell kezdeni a sütést. Nagyszerű tízórai lesz belőle.
Hozzávalók:

• 60 dkg finomliszt
• 1 tk. só
• 1 ek. cukor
• 1 tojás
• 120 g tejföl
• kb. 2 dl tej
• 2 dkg élesztő
• 5 dkg puha vaj

Töltelék:

• 15 dkg vaj
• 1 ek. liszt

Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe készítettem, majd a dagasztás programon egy nem túl lágy,  jól nyújtható tésztát dagasztottam. A kikapcsolt gépben hagytam pihenni kb. 20 percig.

Míg pihent kikevertem a puha vajat a liszttel.

Ezután a tésztát 2-3 mm vastagra nyújtottam, majd megkentem a lisztes vajjal. A rövidebb oldalától kezdve feltekertem mint egy beiglit. Kettévágtam és egy ruhával letakarva hűvös helyen (hűtő!) pihentettem kb. 2 órán keresztül.

Lisztezett deszkán egy-egy 1-2 mm vastag,  kb. 30 cm széles téglalapot nyújtottam belőlük. 

Pizzavágóval háromszögekre vágtam, csak úgy szemre osztottam fel őket. Egyikre sajt és sonka, másikra kolbász és sajt töltelék került. Sütőpapíros tepsin ismét duplájára kelesztem.

 

Felvert egész tojással lekentem a megkelt kifliket, tetejüket reszelt sajttal megszórtam és 180 fokos sütőben kb. 20 perc alatt szép pirosra sütöttem. 

2010

Hosszasan tanakodtam, hogy legyen visszatekintés a 2010-es évre, vagy vágjunk rögtön a közepébe és kezdjük recepttel az új évet. Annyi minden történt a blog életében és a blogon keresztül velem is, hogy muszáj róla pár szót írni. Azt hiszem, azt bátran kijelenthetem, hogy az előző év igazán sikeres volt a Limara Pékségnek .Annyi minden történt, hogy néha csak kapkodtam a fejemet, sokszor azt éreztem, hogy túlnő rajtam a feladat, féltem, hogy képes vagyok-e megfelelni.
 Voltak tévé szereplések, helyi tévé, Tv Paprika.Rádióműsor.  Felkérések újságoktól, magazinoktól.  Goldenblog. Grillfesztivál, aug. 20-i kenyérsütés, a fantasztikus Blogkóstoló.  A mai napig hihetetlen Segítsüti. Egy másik jótékonysági akció, a Kifőztük. Perecsütés az iskolában, közös főzés gasztroblogerekkel... Látogatottsági rekordok dőltek meg, sok száz email...
Kedves meglepetések, ajándékok.
A Blogkóstolón végre személyesen is megismerhettem sok blogtársamat.
Találkozók, egész napos őrületek a régi barátokkal szintén a blognak köszönhető.
Új barátságok mélyülhettek el, váltak nagyon fontossá.
És a csajos klub. Amit másfél éve itt a blogon hirdettünk meg. Amiből egészen fantasztikus dolog kerekedett ki...
Soha rosszabb évet a blognak! Köszönöm Nektek!