2011. július 22., péntek

Krumplistarhonya


















"A keménytarhonya vagy krumplistarhonya jellegzetes dél-alföldi étel. Sokat főzték ezt a makói, szegedi és vásárhelyi tanyákon…"
Évente legalább egyszer minden családban készítettek az asszonyok tarhonyát. Erre legalkalmasabb idő augusztus volt, mert a meleg, napos időben jól kiszáradt, ráadásul ekkor már a jércék is tojnak, így elegendő tojás áll rendelkezésre. Ha nagy volt a család, gyorsabban elfogyott télen a tarhonya, ilyenkor kora tavasszal is gyúrtak. Tanyán általában többet készítettek, nemritkán 20 liter lisztből, mert itt a családon kívül a béreseket, napszámosokat is el kellett látni. Városi családok egyszerre általában 5 liter lisztből gyúrtak.
A felvert tojásokat sós vízzel összekeverték, és ahány liter lisztet használtak, annyi kávéskanál sót tettek bele. 5 liter liszthez fél liter vizet adtak. A liszt mennyiségétől függően fateknőben vagy vájdlingban gyúrták meg. A liszthez apránként csorgatták a tojásos levet, közben összedolgozták, összegyúrták. A tésztát addig dörzsölgették a teknő oldalához egyik végéből a másikba, amíg a lisztet föl nem vette és apró, kemény gömböket nem kaptak. Kidolgozás után átrostálták, előbb nagyobb, majd apróbb lyukú tarhonyarostán. A túl apró és túl nagy szemű visszakerült a teknőbe, a közepes már jó volt. A többit újra összedolgozták és rostálták, mindaddig, amíg a nagyjából kevés maradt. Mivel ez nem száradt volna jól ki, még frissiben megfőzték levesnek vagy  körítésnek csirkepaprikáshoz. A tarhonyát ezután még kerekítötték; fölvert tojássárgájával meglocsolták, majd kézzel gömbölyítették. A folyosóra vagy az udvarra, szellős helyre, sütőabrosszal leterített asztalra tették ki, száradni. Kerülték a tűző napot, mert elveszthette szép, sárga színét. A legyek ellen könnyű, laza szövésű anyaggal terítették le.
A megszáradt tarhonyát fehér vászonzacskóban szellős helyen tárolták. Az apróbb szeműből készült a pörkölt tarhonya és a tejbe tarhonya. Ez utóbbihoz a tejet kis cukorral fölforralták, a tarhonyát belefőzték, és mikor elkészült, tányérra szedve cimetös cukorral szórták meg. Krumplistarhonyának vagy keménytarhonyának, a közepes nagyságú tarhonya a legjobb. Néha kolbász is kerülhetett bele. Ezt használták tarhonyalevesbe, pirított tarhonyának, pörkölt tarhonyának, melyet paprikáshoz körítésként ettek, de legtöbbször nem  főzték össze vele. Ez alól kivétel csak a gyönge csirke vagy a galamb volt. Ezeket tarhonyával együtt főzve tarhonyás csirkének, tarhonyás galambnak mondtak.
A tarhonyás ételek a hétköznapi ételek sorába tartoztak. A krumplis tarhonyát különösen dologidőben készítették gyakran. (forrás: Makó monográfia)

Hezitáltam, hogy egyáltalán írjak-e a krumplistarhonyáról. Végül több okból is azt gondolom, hogy megérdemel ez a remek étel egy bejegyzést. Egyrészt, mert ez egy egyszerű, de nagyszerű paraszti étel, másrészt nálam is dolog idő volt tegnap, a hűvösebb időt nagytakarítással használtam ki, harmadrészt több felkérést is kaptam, hogy írjak a gyerekkori kedvenc ételeimről. Bár akkoriban a tarhonyás ételek egyáltalán nem voltak a kedvenceim, sőt, például a pirított tarhonya levessel kilehetett volna üldözni a világból (még most is), mégis ha visszagondolok a tarhonya azonnal eszembe jut és nem feltétlenül rossz emlékekkel. A menzai úttörőgombócnak csúfolt pirított tarhonyát például szerettem, bár valószínűleg csak azért, mert nélküle a mellé tálalt fertelmes pörköltektől éhen maradtunk volna.
Ha jól emlékszem, Macus barátnőmmel beszélgettünk pár napja és nevetve emlékeztünk vissza a cukros vizes kenyérre. Ezt csakis a nagymamánál ettük, nyári szünetben, boldogan. Ropogott a kristálycukor a fogunk alatt. A papsajt is remek csemege volt az unokatesókkal bújócska közben.
Nagyon-nagyon szerettem a héjában főtt krumplit (erről már írtam), amikor a nagyobb kisfiamat vártam állandóan azt ettem volna...
De elég is a nosztalgiázásból, jöjjön a krumplistarhonya ahogyan én készítem:
Hozzávalók:

  • 1 vöröshagyma
  • 30-35 dkg közepes tarhonya
  • 5-6 szem krumpli
  • 1 szál füstölt kolbász (házi, vagy minimum békéscsabai)
  • só, bors
  • őrölt pirospaprika
  • zöldpaprika, paradicsom
Először is szükségem van egy tapadásmentes edényre, mert a tarhonya szeret leragadni. 
Ha megvan, finomra vágom a vöröshagymát és kevés zsiradékon megpárolom. Adok hozzá egy felszeletelt zöldpaprikát is. Felkarikázom a kolbászt és az is megy az edénybe. Addig sütöm, míg a zsírjából enged egy kicsit. Ekkor öntöm hozzá a tarhonyát amit néhány percig pirítok az ízes zsíron, közben folyamatosan kevergetem, nehogy megégjen. Meghintem az őrölt paprikával, átforgatom és felengedem annyi vízzel, ami jó bőven ellepi. Beleteszem a kockára vágott burgonyát, a félbevágott paradicsomot és sózom, borsozom. 
Fedő alatt, 20-25 percig főzöm, közben többször megkeverem. Ha kész, elzárom alatt a a lángot, pár percig állni hagyom, majd tálalom. nyáron kovászos uborka, télen savanyúság jár mellé.

18 megjegyzés:

Macus írta...

Hát igen... tarhonya. Miután saját háztartásom lett elég fiatalon, jó tíz évig nem volt benne tarhonya. A gyerekkor mély nyoma. Aztán elmúlt, ma már szoktam főzni, a gyerekek szeretik. Lehet, hogy holnap csinálok is, ha már így eszembe juttattad.
Gyerekkoromban mi mindig csináltunk nyáron tarhonyát. Sokat. Túl sokat.

Katucikonyha, írta...

Nálunk még mindig nagy kedvenc. Én tejfölös ubisalival szeretem, sokszor csak amiatt is csinálok. :-)

mellissina2 írta...

Kedves Limara!!
Nagyon szerettem olvasni a tarhonyáról szóló történetet!
A krumplis tarhonyád meg egyszerűen,tökéletes,és így szeretem,ahogy Te elkészítetted!

Névtelen írta...

A tarhonyalevessel engem is ki lehetne üldözni a világból, és a lebbencslevessel is, a menzák emléke...De ez a krumplistarhonya nagyon jóóó!:)

Brigitta írta...

Limara,nagyszerű étek ez! Mi is imádju.Nálunk húsostarhonya,vagy keménytarhonya néven fut.Kedvet kaptam hozzá,azt hiszem,főzök hamarosan,bár elég sűrűn megfordul az asztalunkon. Ebből sosem elég./én a levest is szeretem!/:))

Zsuzsanna írta...

Kemíntarhonya... Így, í-vel mondta az én csongrádi anyukám. Miután 19 éves koromig nem voltam menzás, az összes utált "menzakaját" szeretem, a darásmetéltet, lebbencslevest meg a többit. Nagyon jó volt olvasni a leírásodat, ezen felbuzdulva egy videót is találtam a tészta készítéséről - sose értettem, hogyan maradnak külön a tésztagolyócskák gyúráskor.
Éljen a magyar kuszkusz!

Éva írta...

Nagyon szeretem a tarhonyát, hallani hallottam ilyen formán elkészíteni de még nem próbáltam ki! Nagyon guszta! Legközelebb már kipróbálom én is így!

gondaanyu írta...

Ópusztaszeren készítik a skanzenben, érdemes rászánni az időt, megnézni.

NEDUDDGI írta...

Kedves Limara!
A tarhonyás leírás nekem is nagyon tetszik, különösen, hogy az elkészítése is itt van, végre egy oldal, ahol nem a "végy fél kiló tarhonyát" látom, hanem a hozzávalókat, és az elkészítés módját. Kezdek beleszeretni a tészta gyártásba, a száraz tésztát már magam gyártom itthonra, és kiüldöztem a bolti dolgokat, most hogy megtaláltam az oldaladat, még tanultam is, hogy miből érdemes. Kérdésem lenne, azt írod, hogy BL80 - as liszt, de sehol nem találtam, ha nincs, akkor milyet használjak adj kérlek tanácsot, mert nem tudok elindulni, pedig már a nejemet is meggyőztem, hogy igenis lesz a hűtőben öreg tészta, sőt kovász is :D.
Maradok 10-telettel NEDUDDGI

Limara írta...

Örülök, hogy nektek is tetszik a tarhonya:))

Neduddgi! Használj jó minőségű finomlisztet az öregtésztához, a kenyérdagasztáshoz pedig finom és réteslisztet!

NEDUDDGI írta...

Köszi
1/3 és 2/3 ahogy írtad, köszönöm

pinkóci írta...

A nagymamámnál ez kandabakháré néven fut :)
Amúgy csúcs amiket a kelttésztákkal leművelsz. Csak ámulok és bámulok. Nekem tegnap készült egy kakaós csiga (blundeltésztából) Hát 3 x sikitozva körbefutottam a házat, mikor elkezdett láthatóan levelesedni :) igaz, a képen ez sepciel nem jön ki, de legalább szép. :)

NEDUDDGI írta...

MEGVAN addig mentem amíg kaptam BL80-as lisztet :D
köszi

ChéfTündér írta...

Nálunk is keménytarhonya!!!! és én spec. imádom! Gyors, egyszerű étel, és otthon is sokszor főzte anyukám. Bár én még nem gyúrtam tarhonyát....de mindig "házi" készítésűből választok a boltban. A tarhonyaleves meg akkor szokott a repertoárban előkerülni, amikor nincs itthon semmi zöldség....

Milyen érdekesek ezek az összecsengések az ételeinknél.....

Tündi írta...

Nálunk ez a pásztortarhonya, és nagyon szeretjük, kicsit "szaftosan", ne legyen száraz. Pont a héten volt-)

Kelly írta...

Békésen mi öregtarhonyának hívjuk, és nem paprikásan készítjük. Mai napig imádom és főzöm is:-)

Névtelen írta...

Az én szegedi nagymamám régen minden évben készített házi tarhonyát..jó volt olvasva újra átélni ezt...Sajnos a nagymama Panni néni már több mint 30 éve nincs közöttünk..kicsit jól esett emlékezni köszönöm neked
Márta

Garffyka írta...

Nagyon rég ettem, pedig szeretem, de a családból sajnos csak én.
Jó volt olvasni az összefoglalód.
Cukros kenyeret mi is sokszor ettünk gyerekkoromban, így vízzel spriccelve is és vékonyan megzsírozva, cukrozva is. Süti helyett.