2012. január 12., csütörtök

Csokoládés kenyér körtével és pirított mogyoróval


Írtam már, hogy egészen odáig vagyok a desszert kenyerekért.  Ma valami nagyon újat, különlegeset szerettem volna sütni. Egy csokis kenyérre gondoltam, aszalt gyümölccsel, de mire bepakoltam a hozzávalókat egészen más lett belőle. Az első gondolatot eltettem későbbre.
Nagyon kíváncsian vártam a végeredményt, nem voltam biztos benne, hogy működni fog a recept, de szerencsére nem okozott csalódást, fantasztikus kenyérke lett. Sajnálom, hogy nem érzitek az illatát!
Hozzávalók:
Kovász:

  • 200 g kenyérliszt
  • 200 g öregtészta
  • 2 dl víz
  • 1 dkg élesztő
A hozzávalókat a kenyérsütőgép üstjébe mértem. Összekevertettem a géppel kb. három-négy perc alatt, majd kikapcsolva pihenni hagytam. Három óra múlva mértem bele a többi hozzávalót a mogyoró és a körte kivételével:
  • 100 g tk. tönkölyliszt
  • 200 g kenyérliszt
  • 120 g körtepüré (egy szép körte botmixerrel pürésítve)
  • 2 ek. holland kakaópor
  • 2 tk. só
  • 1 tk méz
  • 2 dkg vaj
  • 1/4 mk. fahéj
  • 4-5 ek. víz
  • 70 g mogyoró
  • 1 kemény körte meghámozva és apró kockára vágva
Amint belemértem a hozzávalókat elindítottam a dagasztás programot. A vizet csak nagyon óvatosan szabad adagolni, mert a körtepürétől függ, hogy mennyi kell belőle. 
Míg a gép dolgozott egy száraz serpenyőben megpirítottam a mogyorót. Kiöntöttem egy konyharuhára, betakartam a ruha másik felével és ledörzsöltem a barna héját. Ezután egy  zacsiba tettem és apróra törtem a húsklopfolóval. Mozsárban biztosan elegánsabb, így viszont nem ugrálnak szerteszéjjel.
A dagasztás legvégén adtam a tésztához. kikapcsoltam a gépet és egy enyhén lisztezett felületre borítottam a tésztát. Ellapogattam a kezemmel és a körte egy részét elterítettem rajta. Ráhajtottam a tészta két szélét és a maradék körtét is ráöntöttem. Megint összehajtottam és kelesztőtálba tettem. hagytam duplájára kelni:

Ismét lisztezett felületre borítottam és hat, körülbelül egyforma részre osztottam. Egyesével kis vekniket formáztam belőlük. Pont mint a nagy veknit, csak a végüket nem gyűrtembe, hanem csücskösre hagytam őket. 


Sütőzacskóba tetem őket, hármat-hármat egy-egy tasakba. ismét hagytam kelni a kis vekniket. Kb. egy óra után az első hármast pengével bemetszettem. Ügyeskedni kell, nem egyszerű a tasakba benyúlni. Vizet permeteztem a tasakba, majd a szélét a külső tészta alá hajtottam. 200 fokra előmelegített sütőbe toltam. 25 perc alatt sültek készre.
Ezután ugyanígy jártam el a másik adaggal is.
Rácsra tettem hűlni őket. 

















Nem kell hozzá semmi más, csak egy igazán jó minőségű vaj. Persze mézzel vagy lekvárral is kitűnő.

13 megjegyzés:

loren írta...

Hmmmm nagyon jól néz ki,és biztos finom is. :)

Juccantó írta...

Csak gratulálni tudok ehhez a fantáziadús finomsághoz!

Unknown írta...

Az biztos hogy ez valami nagyon finom lehet :)

chriesi írta...

nagyon szépek! hogy finomak, az nem kérdés,látszik rajtuk :)

Vera írta...

Ez valóban nem mindennapi kenyér

Elena írta...

Jòl néznek ki a veknik!!! Lekvàrral fogyasztanàm és egy bögre forró teával..:))

Marika írta...

Istenien néznek ki ezek a veknik , mint minden,ami a kezed alól kikerül! :)
Gratulálok a Duna tv-s "szereplés"-hez is!!!

Limara írta...

köszönöm szépen! :)

virag írta...

Azta!!!:) Jé, érzem az ízét és az illatát, pedig még meg sem sütöttem..:)

attackama írta...

kedves limara! régóta olvasom és "használom" a blogodat, amit eddig megcsináltam zseniálisan finom volt... nagyon nagy vágyam hogy kenyeret sütögessek itthon, és nagyon tetszenek a receptjeid... az lenne a kérdésem, hogy van valami általános szabály, ami alapján tudom helyettesiteni a gépi dagasztást- kelesztést a "kézivel"... előre is köszönöm a segítségedet:) Kata

Garffyka írta...

Ó, Manókám nagyon gyűrné ezt a kenyeret! Csuda szépen kacsint a képernyőről :)

Kátya írta...

Kedves Limara!
Kettő perce akadtam a blogodra, de legszívesebben máris rohannék kipróbálni a recepteket... :)

Limara írta...

Kátya! De jó, nagyon örülök! :) Remélem, majd mesélsz, ha valamit kipróbálsz! :))