Kipróbáltam a kilófaló lisztkeveréket, amit Szoó Judit állított össze. A csomagoláson feltüntetett összetevők szerint zabpehelylisztet, búzalisztet, zabpelyhet és tk. rozslisztet tartalmaz, valamint vitális glutént.
Egyelőre csak felesben a hagyományos kenyérliszttel, mert a kíváncsiság hajtott. A recepten mindössze annyit kellett változtatnom, hogy jóval, kb. fél dl folyadékkal többet kellett hozzáadnom. A tészta nagyon jól kezelhető volt, azt az állagot állítottam be, amit a fehérkenyérnél szoktam. Kicsit féltem, hogy szét fog repedni, de nem, csodálatosan megtartotta a formáját, sehol nem repedt, könnyű volt vele dolgozni.
Az íze, az illata kitűnő volt, a bélzet színén látszott, hogy nem pusztán fehérlisztből készült, egy kicsit szürkébb árnyalatú lett. A héja vékony, ropogós és cserepes volt.
Hozzávalók:
- 250 g BL 80 kenyérliszt
- 250 g Kilófaló kenyérliszt
- 2 csapott tk. só
- 2 ek. olaj
- 200 g öregtészta (ehhez fehér tönkölylisztből készült)
- 1 dkg friss élesztő
- kb. 3,5 dl víz
Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe készítettem, és összeállítottam a tésztát. Ha szükséges, lehet még kevés vizet, vagy lisztet adagolni hozzá, a cél, hogy rugalmas, könnyen gyúrható, de nem ragacsos tésztát kapjunk.
Kiolajozott kelesztőtálba tettem kelni. 20 perc után átgyúrtam, majd további 20 percig hagytam. Ezután lisztezett felületre borítottam és a szokásos módon megformáztam a veknit.
Jénaiba tettem, a tetejébe kevés vizet spricceltem mielőtt ráborítottam, hogy kissé párás közegben keljen.
45-50 perc után pengével bemetszettem. A sütőt 230 fokra bekapcsoltam.
Újabb 20 perc után alaposan lepermeteztem vízzel a tésztát, a jénai tetejébe is fújtam párat, majd a sütőbe toltam. 47 perc alatt sütés kellett neki.
Rácsra tettem, kevés vizet permeteztem rá és örömmel hallgattam, ahogy beszélgetni kezdett.