Rózsás-marcipános kekszek

Kaptam egy üveg nagyon izgalmas kandiscukrot. Őrlőfejes, a cukor mellett rózsa és hibiszkuszvirág van benne. Fantasztikus az illata. Arra gondoltam, hogy milyen jól mutatna kis linzervirágokon, de mivel itt a Húsvét, virágok helyett nyuszi formákra került. A nyuszkók szeme aszalt vörös áfonya...
Találtam a hűtőben egy csomag felbontott marcipánt is, az is belekerült a keksz tésztájába, illetve, hogy erősítsem a rózsa ízét és illatát egy kevés rózsavizet is adtam hozzá.
Ha nincs rózsavíz, remek lehet kevés levendulasziruppal is. Abban az esetben viszont egy nagyon pici citromhéjat is tennék a tésztába, jobban kiemeli a levendula ízét.
Persze ha nincs rózsás kandiscukor, akkor sem kell kétségbe esni. anélkül is remek a keksz, de azt is el tudom képzelni, hogy házilag is elő lehet állítani. Kandiscukrot lehet kapni, szárított rózsaszirmot nem tudom, de hibiszkuszvirágot biztosan, vagy akár levendulával is remek lenne....

Hozzávalók:

• 400 g finomliszt
• egy csipet só
• 1 tk. sütőpor
• 70 g cukor
• 220 g vaj
• 150 g marcipán
• 1 tojás sárgája
• 2 ek. rózsavíz (vagy levendulaszirup, ha egyik sincs, tejszín)

A lisztet, a sütőport, a sót és a cukrot alaposan elkeverjük, majd az apró kockára vágott hideg vajjal elmorzsoljuk. Belereszeljük a marcipánt. Hozzáadjuk a tojás sárgáját és a rózsavizet. Összegyúrjuk és fóliába csomagolva legalább két órára hűtőbe tesszük.

Sütés előtt kivesszük, a tésztát elfelezzük, az egyiket visszatesszük a hűtőbe, míg a másikkal dolgozunk. 

Kinyújtjuk kb. 2 mm vastagra, és valamennyien kiszúróval kiszúrjuk.

Sütőpapíros tepsire fektetjük, majd a rózsás kandiscukorból őrölünk rájuk egy keveset.

180 fokos sütőben kb. 9 perc alatt halvány rózsaszínűre sütjük.

Húsvéti ajánló

Húsvéti töltött kalács

Húsvéti töltött kalács II. 

Húsvéti mézeskalács

Sárga túró

Foszlós kalács teljeskiőrlésű lisztből:

Sonkás tekercs tormamártással:

Tót kalács:

Medvehagymás Lala:

Sonkás csigakenyér:

Kalácsnyuszik:

Cipóban sült csülök:

Tejfölös kalács:

Foszlós kalács:

Hartyáni krémes:

Mákos linzer:

Hokkaido kalács:

Báránysült:

Tökmagos tönkölykenyér

Néhány nappal ezelőtt tökmagos pogácsát sütöttem, és közben azon gondolkodtam, hogy miért nem készítettem még tökmagos kenyeret. Persze, tudom én a választ, a tökmagot szeretjük ugyan, de a kisebbem a teljes kiőrlésű kenyeret nem kedveli, a tökmaghoz viszont az illik. Biztos, ami biztos, azért rákérdeztem, ha készítek tökmagos cipót fehér lisztből eszik-e belőle, de a válasz határozott nem volt. Esküszöm, egy nagy sóhajon lívül nem reagáltam mást, pedig lett volna mit mondanom. Helyette inkább nekiláttam a kenyérsütésnek, tk. tönkölyliszttel, ha már így sem, úgysem fogja megkóstolni. Nem kell azért sajnálni, neki is jutott péksütemény, olyan, amit szeret.

Első nekifutáskor rögtön a dagasztás elején hozzáadtam a tökmagolajat és a tökmagot, de nagyon csúnya zöld lett tőle a kenyér. Az íze remek volt, de a kinézete elég bizarr. Ismétlésnél már csak a dagasztás legvégén tettem a tésztába őket, így az íz mellett a küllemmel is meg voltam elégedve, ha szabad ezt mondanom.

Hozzávalók:

• 250 g BL 80 liszt
• 250 g tk. tönkölyliszt
• 50 g tökmag durvára törve
• 2 tk. só
• 1 ek. tökmagolaj
• 250 g öregtészta
• 3 dl víz
• 10 g friss élesztő

A dagasztógép üstjébe készítettem az összes hozzávalót a tökmag és a tökmagolaj kivételével. A tökmagból félretettem egy evőkanálnyit a díszítéshez, a többit a dagasztás legvégén adtam a tésztához az olajjal együtt.

Letakartam a tálat és szobahőmérsékleten 30 percig hagytam érni a tésztát. Ezután határozott mozdulatokkal átgyúrtam, cipóra formáztam, letakartam (ilyenkor a tálat szoktam ráborítani, amiben előtte kelt) és ismét hagytam 15 percig pihenni.

Amikor letelt az idő ismét alaposan átgyúrtam és megint cipóra formáztam. Egy kerek kelesztő kosarat kibéleltem ruhával, beliszteztem és a tésztát fejjel lefelé belefordítottam. Letakartam és másodszor is megkelesztettem. 50 perc után egy sütőpapírral bélelt tepsire fordítottam és éles pengével körben bemetszéseket ejtettem rajta.

A Miele sütőt beállítottam gőzös sütésre (klímasütés) és 240 fokra.  Amikor jelzett a sütő, hogy elérte a kívánt hőfokot óvatosan betoltam a tepsit és rögtön be is indítottam a pára bevezetést. 20 perc után visszavettem a hőfokot 200 fokra és további 20-25 percig sütöttem a kenyeret.

Akkor van készen, ha az alját megkopogtatva kongó hangot hallunk.

Rácsra tettem hűlni és kevés hideg vízzel azonnal lepermeteztem, hogy a héja kellően fényes legyen. Gyönyörűen beszélgetett és cserepesedett is a viszonylag sok tk. liszt ellenére.

Levendulás-citromos blundelszívek

Meglátni és megszeretni egy másodperc törtrésze volt ezeket a szíveket. Legszívesebben azonnal indultam volna megsütni őket, de a vajas tészta készítése ugye mégsem két perc. Aztán el is felejtkeztem róla, míg tegnap más projekthez kellett hajtogatott tésztát készítenem. A végéből levágtam egy csíkot és pár darabot elkészítettem belőle. Miután megkóstoltam már azt sajnáltam, hogy nem az egész adagból sütöttem. Nem szoktam áradozni a péksüteményekről, de ez tényleg csodás!
Az eredeti recept az expressz dán vajastésztát írja, én a hagyományos hajtogatottból készítettem el. A tölteléke lemond curd, én  saját levendulás-citromos krémemmel sütöttem, ami a Segítsütis linzerszíveknél nagyon jól bevált.

Az elkészített hajtogatott vajastésztából kb. 2 mm vastag téglalapot nyújtunk. Felvágjuk kb. 8x13 cm-es téglalapokra. Hosszabb oldala mentén feltekerjük:

Úgy fordítjuk, hogy az alja, azaz a tekerés széle felfelé nézzen, majd kettéhajtjuk:

Egy éles késsel hosszában kettévágjuk, csak a legalján hagyunk egyben kb. egy centit (fotó lemaradt, de itt részletes képek vannak), majd szétnyitjuk:

Sütőpapíros tepsin kb. 30 percig pihentetjük őket, majd a közepükre krémet kanalazunk.
Forró, 200 fokos sütőben 12-15 perc alatt pirosra sütjük.

Nekem így bőven tökéletesek voltak, nem csorgattam rá még plusz citrommázat.

Túrós pite vékony tésztával

Az előző pitével teljesen megegyezik a töltelék, a tészta is egészen hasonlatos, csak vékonyabb és omlósabb.  Természetesen házi túróval az igazi! 

Hozzávalók a tésztához:

• 30 dkg finomliszt
• 1 tk. só
• 1 ek. porcukor
• 10 dkg vaj
• 1 tojás
• 2-3 ek. tejföl
• 1,5 dkg élesztő

Kimérjük a lisztet, elkeverjük a sóval és a porcukorral, majd belemorzsoljuk az élesztőt is. A vajat kis kockákra vágva adjuk hozzá és elmorzsoljuk a liszttel.

Ezután a közepébe mélyedést készítünk, ide ütjük a tojást és tesszük a tejfölt. 

Egy közepesen kemény tésztát gyúrunk belőle.

Letakarjuk és félretesszük míg elkészítjük a tölteléket.

Töltelék:

•  1 kg túró (lehetőleg házi)
• 20 dkg porcukor
• csipet só
• 1 vaníliáscukor
• 1 citrom reszelt héja
• 3 tojás sárgája
• 2 ek. búzadara
• 1 dl tejföl
• 4 tojásfehérje

Igazság szerint én házi túrót használok, amit a helyi piacon veszek, így általában 20-30 dkg-al több mint egy kiló a súlya.

A tojásfehérje kivételével az összes hozzávalót alaposan elkeverjük. A fehérjéből kemény habot verünk és a túrókrémhez keverjük.

A sütőt 160 fokos légkeverésre állítjuk.

A sütőpapírból levágunk egy 35x40 cm-es darabot (pont amekkora a sütőtepsi), a közepére tesszük a tésztát és befedjük egy másik darab sütőpapírral. Egy nyújtófával addig nyújtjuk a két papír között a tésztát, míg az az alsó papír méretével megegyezik. Lehúzzuk róla a felső papírt és a sütőtepsibe emeljük. Így a legegyszerűbb a tepsi méretének megfelelő tésztát nyújtani és azt a tepsire átemelni.

Óvatosan a tésztára öntjük a tölteléket és elsimítjuk. 

30 percre az előmelegített sütőbe tesszük. Míg sül elkészítjük a mázat, amivel majd megkenjük.

tetejére:

• 1 tojás sárgája
• 1 ek. porcukor
• 3 ek. tejföl

A hozzávalókat kikeverjük és harminc perc sütés után a túró tetejére kenjük. 

A sütőt átállítjuk a légkeveréses grillre és a tepsit további 10 percre visszatoljuk. Akkor jó, ha a teteje szép aranyszínű hólyagosra sül.

Kossuth kifli

Március 15. alkalmából nem is süthetnénk stílusosabb süteményt a Kossuth kiflinél.  Magának a süteménynek valószínűleg nem sok köze volt Kossuth Lajoshoz, de a legenda szerint a pozsonyi országgyűlés alatt szívesen fogyasztott mandulás vagy diós krémmel töltött kifliket Palugyay Jakab a Zöldfához címzett vendéglőjében. Az sem tisztázott, hogy ez a sütemény a pozsonyi kiflihez hasonlatos töltött tészta volt, vagy dióval, mandulával megszórt, kifli alakúra szaggatott vajas piskóta.  Ez utóbbit én hosszú évekig diós félholdak néven sütöttem, csak később vált számomra is világossá, hogy ez a Kossuth kifli. 

Hozzávaló:

•         30 dkg porcukor
•         25 dkg vaj (vagy margarin)
•         5 tojás
•         1 citrom reszelt héja
•         fél citrom leve
•         30 dkg finomliszt
•         1 sütőpor
•         kb. 15 dkg dió

A puha vajat és a porcukrot habosra keverjük. Belereszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét is. Tovább habosítjuk. Egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját is.

A liszttel elkeverjük a sütőport. Kanalanként a tojásos masszába keverjük.

A tojások fehérjéből kemény habot verünk és óvatosan a masszába forgatjuk.

Kibélelünk sütőpapírral (vagy kivajazzuk, lisztezzük) egy kb, 30x35 cm-es tepsit és a vajas piskótamasszát belesimítjuk. A tetejét megszórjuk a durvára tört dióbéllel.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük.

Amikor kihűlt egy fánkszaggatóval félholdakat szúrunk ki belőle.

Kifli receptek a Stahl magazinban!

Megjelent a Stahl Magazin tavaszi száma, benne 5 új kifli recept tőlem.

Paprikás-juhtúrós kifli:

Almás-levendulás kifli:

Csokis-narancsos croissant:

Bajor vajas patkó:

Tönkölyös-magvas kifli:

Grillcsirke

Szerintem nem sok ember van (persze a húsimádók között), aki ne szeretné a grillcsirkét. Mi legalábbis nagyon oda vagyunk érte. Emlékszem, a szüleim annak idején vásároltak egy böhöm nagy grillsütőt. A nyársra két csirkét lehetett felhúzni és csak kellő türelem kellett a tökéletes grillcsirke kivárásához. Nagyon jól dolgozott a masina, de eszméletlen volt az áramfogyasztása.
Grillcsirkét sütőben sem nehéz készíteni, de egy kis odafigyelést igényel. Ahhoz, hogy ne száradjon ki és legyen élvezhetetlen megfelelő hőmérsékleten kell sütni és kellő mennyiségű zsiradékkal kell bekenni.
 Én mindig tömködök a hasába valamilyen zöldséget, vagy gyümölcsöt is. Egyrészt nagyon jó ízt ad a húsnak, másrészt meg szépen megtartja a formáját.
Most édeskömény, fokhagyma és citrom volt a töltelék. Zöldfűszere pedig a kakukkfű.
Két, egyenként kb. másfél kilós csirkét vásároltam. Nem, nem eszünk meg egyszerre ennyit, de a hideg sültcsirke is mennyei, ráadásul remekül lehet más ételekhez is felhasználni. A gyerekeim imádják tortillába tekerni, vagy valamilyen salátának elkészíteni.

A két csirkét alaposan megmostam, majd papírtörlővel szárazra töröltem. Kívül, belül megszórtam sóval és borssal.
A combok és a mellek fölött fellazítottam a bőrt. Egy kb. fél csomag puha vajat (8- 10 dkg) elkevertem néhány ág friss kakukkfűvel (a levélkéket lehúztam az ágról) és a vaj nagy részét a fellazított bőr alá tuszkoltam. A maradékot a bőrére kentem.
Félbevágtam egy egész fej fokhagymát és egy citromot. A csirke hasába gyömöszöltem. Egy édesköményt megtisztítottam és négy darabba vágtam, egy-egy negyed ment a citrom és a fokhagyma mellé.
Egy tepsi aljába tettem egy rácsot. Ráfektettem a csirkéket. A mellüket meglocsoltam kevés olívaolajjal.  Öntöttem a tepsibe egy fél pohárka fehérbort.
180 fokra előmelegített sütőbe toltam, légkeveréssel. 15 percig sütöttem ezen a hőfokon, majd 160 fokra (légkeverés) mérsékeltem a hőt. Újabb 20 perc után megfordítottam őket, most a hátukkal felfelé sültek 20 percig.
Végül megint fordította rajta és még kb. 15-20 percig pirítottam.
Egy hústűvel ellenőriztem, hogy átsültek-e. Ha a mell és a comb legvastagabb részébe szúrva tiszta folyadék csorog a húsból, akkor készen van. Ha rózsaszín a lé, akkor tovább kell sütni.
A pipiket félretettem pihenni. A tepsin összegyűlt léről lekanalaztam a zsír nagy részét. A maradékot felmelegítettem és elkevertem egy tk. étkezési keményítővel és kb. fél dl tejszínnel.  Átszűrtem és mártásos csészében kínáltam a hús mellé.
Körete kusz-kusz volt aszalt sárgabarackkal és édesköménnyel, a fiúknak sült krumplival.

Tökéletes vasárnapi ebéd.

Csokis-mogyoróvajas kalácsok

Ez egy hirtelen felindulásból elkövetett péksütemény. Tegnap ugyanis rám tört a sütni akarok, de azonnal érzés (mily meglepő). Ilyenkor általában valami újra vágyom, nem a régi receptekből választok. A kamrába mentem ihletért és az első, amit megláttam a polcon egy felbontott üveg mogyoróvaj volt. Ha mogyoróvaj, akkor csoki is természetesen, így egy tábla 70 %-os étcsokit is felmarkoltam. 

Valamikor a nyáron, ha jól emlékszem az egyik csajos klubba már sütöttem egy ilyen ízesítésű kelttésztát, de nekem nem tetszett, fojtósnak éreztem a csokit és a mogyoróvajat önmagában. Akkor azt gondoltam, hogy a legközelebbi ismétléskor megkenem a kinyújtott tésztát vajjal és úgy teszem rá a többit, de ez most nem tűnt elég jó ötletnek. Helyette egy kis tejszínt adtam a töltelékhez, hogy lágyabb, krémesebb legyen és kissé visszafogtam a mogyoróvaj arányát. 

A péksütemény tetejére pedig morzsát álmodtam, valami olyasmit, mint amilyen a ribizlis puffancson van. Kóstoláskor beigazolódott, hogy ott a helye.

Hozzávalók:

• 50 dkg finomliszt
• nagy csipet só
• 3 ek. cukor
• 1 tojás
• 1 tojás sárgája
• 2,5 dl langyos tej
• 5 dkg puha vaj
• 2,5 dkg élesztő

A dagasztógép táljába mértem az összes hozzávalót és kb. 15 perc alatt fényes, kissé lágyabb kelttésztát dagasztottam. Letakartam és hagytam duplájára kelni.

Míg kelt előkészítettem a tölteléket:

• 15 dkg étcsokoládé
• 15 dkg mogyoróvaj
• 3 ek. tejszín

A csokoládét lereszeltem és elkevertem a puha mogyoróvajjal, valamint a tejszínnel. Késes aprítóval a legegyszerűbb elvégezni.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítottam és nyolc egyforma darabba vágtam. 

Egyesével kinyújtottam őket kb. 2 mm vastag és kb. 18 cm széles, hosszú csíkra, majd megkentem őket a töltelékkel:

A rövidebb oldalától kezdve feltekertem mindet. Egy éles késsel ujjnyi vastagságban felszeleteltem őket, de ügyeltem, hogy ne vágjam át őket teljesen, az alsó, kb. egyharmad részük egyben maradt:

A bevagdosott tésztát meghajlítottam. lehet csak kifli alakra és lehet karikára, a két végét összecsípve. Én az utóbbit választottam most:

Sütőpapírral bélelt lemezre ültettem őket és letakarva pihentek 15-20 percet.

Ezalatt elkészítettem a morzsát:

• 60 g finomliszt
• 50 g porcukor
• 40 g puha vaj

Késes aprítóba készítettem az összes hozzávalót és csak addig kevertettem, míg morzsás állagú nem lett.

A megkelt tésztákat lekentem egy egész felvert tojással, megszórtam őket bőven a morzsával és 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sütöttem.

Rácson hűtöttem ki.

Egy pohár tejjel vagy kakaóval remek uzsonna.

Liszt nélküli csokitorta fehércsokis mascarponével és málnával

Mozgalmas hétvégén vagyunk túl, bár ha jobban belegondolok, akkor az egész hét eléggé sűrűre sikeredett.  A napok a Bloggerina körül zajlottak. Pénteken volt a díjátadó, ami egybeesett a születésnapommal, így igazán emlékezetes marad számomra. Sajnos az átadón nem tudtam hosszabb ideig maradni, gyakorlatilag villámlátogatás volt, túl korán indult az utolsó busz, így is csak Kifli és Levendulának a verseny különdíjasának (na meg a kedves férjének) köszönhetem, hogy elértem a járatot.
A díjátadó közvetlen és barátságos légkörben zajlott, sok blogger eljött, sajnálom, hogy csak kevesekkel tudtam beszélgetni. Rövid beszédek után, na jó, Hajni kicsit belelendült, megnéztünk egy kisfilmet amelyben a zsűritagok, valamint a Nők Lapja Cafe és a Cafeblog szerkesztői meséltek a verseny koncepciójáról.  Pont úgy, ahogy vártam, sok-sok humorral, jókedvvel. Ezután megtörtént a díjátadó, majd jöhetett a kötetlen beszélgetés, amiről mint említettem sajnos idő előtt el kellett jönnöm. Ezt a bejegyzést már a dögös, nyeremény laptopról írom...:)
Itthon pedig ma ünnepeltünk, csak szerényen, mert ennyi évre már nem szívesen emlékezik az ember. Egy gyors, de nagyon finom tortát azért sütöttem. Most próbáltam ki először Nigella lisztmentes tortáját, amit még jó pár évvel ezelőtt írtam le egy fecnire (és pár napja szerencsésen meg is találtam). A torta finom, csokiimádóknak kötelező. A receptet olvasva úgy gondoltam, hogy málna nagyon illene hozzá és a sejtésem be is jött, sokkal könnyebb, üdébb lett tőle. A fehércsokis mascarponekrém pedig kötelező hozzá, bár egyszerű tejszínhabbal kiváltható.

Hozzávalók:

• 250 g étcsokoládé (70 %-os)
• 120 g vaj
• 4 tojás sárgája
• 2 egész tojás
• 100 g barnacukor (vagy kristálycukor)
• 4 tojás fehérje 
• 70 g kristálycukor

A négy tojás sárgáját, a két egész tojást és a 100 g barnacukrot egy mixerrel egészen habosra kevertem. 

A csokoládét és a vajat vízgőz fölött felolvasztottam. Közben állandóan kevergettem és amikor a csoki nagyobb része már felolvadt a tálkát le is vettem a vizes edényről, hogy ne melegedjen túl. Amikor szép sima és fényes lett félretettem. 

Most a tojások fehérjét vertem habbá, közben két részletben adtam hozzá a cukrot. Fényes, kemény habot kell kapnunk, de azért ne legyen beton keménységű, mert akkor nehéz eldolgozni a többi hozzávalóval.

Míg a mixer a habon dolgozott egy 24 cm-es tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral, a sütőt pedig bekapcsoltam 170 fokra.

Végül összeforgattam a tojássárgájás krémet az olvasztott csokoládéval, majd lazán, óvatosan belekevertem a tojáshabot is. 

A masszát átöntöttem a tortaformába és az előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütöttem. A Miele sütő az utolsó percekben már nem melegít, a maradék hőt használja, ezért hagyományos sütőnél 35 perc után érdemes ellenőrizni a tésztát. A tortaformát rácsra tettem és hagytam, hogy a torta abban hűljön langyosra.

A torta sütés közben szépen megemelkedik, kissé megrepedezik. Miközben hűl kissé összeesik a közepe, de semmi pánik, ilyennek kell lennie. A kráter kiválóan alkalmas arra, hogy valamilyen krémmel megtöltsük.

Én mascarponés-fehércsokis tejszínhabbal töltöttem meg.

Hozzávalók:

• 2 dl hideg habtejszín
• 50 g fehércsokoládé
• 125 g mascarpone
• 1 mk. vanília őrlemény (vagy fél rúd vanília kikapart magja)
• friss vagy fagyasztott málna

A málnát még a sütés kezdetekor a konyhapultra tettem, hogy kiengedjen.

A fehércsokit vízgőz felett felolvasztottam (érdemes végig mellette állni és kevergetni, mert könnyebben túlmelegszik és csomóssá válik mint a hagyományos csoki). 

A hideg tejszínhabot kemény habbá vertem, majd kanalanként hozzáadtam a mascarponét, végül a vaníliát. A csokoládét egy szilikon spatulával forgattam bele. 

A kihűlt tortát egy tortatálra tettem, közepére halmoztam a mascarponés krémet, annak tetejére pedig a málnát. Csokoládé forgáccsal díszítettem.