Néhány
nappal ezelőtt tökmagos pogácsát sütöttem, és közben azon gondolkodtam, hogy
miért nem készítettem még tökmagos kenyeret. Persze, tudom én a választ, a
tökmagot szeretjük ugyan, de a kisebbem a teljes kiőrlésű kenyeret nem kedveli,
a tökmaghoz viszont az illik. Biztos, ami biztos, azért rákérdeztem, ha
készítek tökmagos cipót fehér lisztből eszik-e belőle, de a válasz határozott
nem volt. Esküszöm, egy nagy sóhajon lívül nem reagáltam mást, pedig lett volna
mit mondanom. Helyette inkább nekiláttam a kenyérsütésnek, tk. tönkölyliszttel,
ha már így sem, úgysem fogja megkóstolni. Nem kell azért sajnálni, neki is
jutott péksütemény, olyan, amit szeret.
Első
nekifutáskor rögtön a dagasztás elején hozzáadtam a tökmagolajat és a tökmagot,
de nagyon csúnya zöld lett tőle a kenyér. Az íze remek volt, de a kinézete elég
bizarr. Ismétlésnél már csak a dagasztás legvégén tettem a tésztába őket, így
az íz mellett a küllemmel is meg voltam elégedve, ha szabad ezt mondanom.
Hozzávalók:
- 250 g BL 80 liszt
- 250 g tk. tönkölyliszt
- 50 g tökmag durvára törve
- 2 tk. só
- 1 ek. tökmagolaj
- 250 g öregtészta
- 3 dl víz
- 10 g friss élesztő
A
dagasztógép üstjébe készítettem az összes hozzávalót a tökmag és a tökmagolaj
kivételével. A tökmagból félretettem egy evőkanálnyit a díszítéshez, a többit a
dagasztás legvégén adtam a tésztához az olajjal együtt.
Letakartam a
tálat és szobahőmérsékleten 30 percig hagytam érni a tésztát. Ezután határozott
mozdulatokkal átgyúrtam, cipóra formáztam, letakartam (ilyenkor a tálat szoktam
ráborítani, amiben előtte kelt) és ismét hagytam 15 percig pihenni.
Amikor
letelt az idő ismét alaposan átgyúrtam és megint cipóra formáztam. Egy kerek
kelesztő kosarat kibéleltem ruhával, beliszteztem és a tésztát fejjel lefelé
belefordítottam. Letakartam és másodszor is megkelesztettem. 50 perc után egy
sütőpapírral bélelt tepsire fordítottam és éles pengével körben bemetszéseket
ejtettem rajta.
A Miele sütőt beállítottam gőzös sütésre (klímasütés) és 240 fokra. Amikor jelzett a sütő, hogy elérte a kívánt
hőfokot óvatosan betoltam a tepsit és rögtön be is indítottam a pára
bevezetést. 20 perc után visszavettem a hőfokot 200 fokra és további 20-25
percig sütöttem a kenyeret.
Akkor van
készen, ha az alját megkopogtatva kongó hangot hallunk.
Rácsra
tettem hűlni és kevés hideg vízzel azonnal lepermeteztem, hogy a héja kellően
fényes legyen. Gyönyörűen beszélgetett és cserepesedett is a viszonylag sok tk.
liszt ellenére.
6 megjegyzés:
Én szoktam fehér kenyérbe is tenni tökmagot, egészben. Szép lett a kenyered. Tetszik ez a körbe bevagdosás:)
Kedves Limara!
A cipóformázásnak van külön technikája (mint pl. a vekninél) vagy csak "ahogy esik úgy puffan"? Köszönöm
Zsu
óóó..hát ez az én nagy kedvencem... persze közel-távol nem lehet kapni..
Kedves Limara,
van itthon tökmaglisztem. Szerinted mennyit lehet beletenni (a normál liszt rovására), hogy érződjön is, de azért ne legyen nagyon "olajos" ill. szalonnás az egész ....?
Köszi előre is. :)
Szia Limara!
Nagyon jól hangzik ez a recept is, csakúgy mint a többi itt a blogon. :) A fehérkenyér receptedet is kipróbáltam többek között és nagy sikert aratott! Köszönöm neked! Ha gondolod nézz be a blogomba ott láthatsz róla képeket! Köszönöm még egyszer :)
Megjegyzés küldése