Reteklevél krémleves túrós grissinivel

Reggel a piacon jártam. Szándékosan nem azt írtam, hogy a piacot jártam, ugyanis alig-alig volt piac. Se eladó, se vásárló nem tolongott, köszönhető ez gondolom a pocsék időnek és annak, hogy közvetlenül az ünnep után vagyunk. 

Pár csokor friss retken, egy kiló almán és egy szépséges csokor boglárkán kívül nem is nagyon vásároltam mást. Már kifelé indultam amikor szembe jött velem a kedvenc túrósom (már ha szabad ezt így mondani), így még visszafordultam egy liter csodás túróért.

Mire hazaértem össze is állt a mai menü. Retekkrémleves túrós grissinivel és a maradék húsvéti sonkából készült sonkás tészta.

Arról, hogy a retek leveléből lehet levest vagy főzeléket készíteni én is csak pár évvel ezelőtt hallottam először. Persze, így utólag már azt gondolom, hogy miért is ne lehetne. Érdemes résen lenni, és az eladó kezét még időben megállítani, mielőtt egy laza csukló mozdulattal lecsavarja a leveleket. Ettől mondjuk nekem mindig égnek áll a hajam, legalább kérdezzék meg, hogy akarom-e! Míg nem főztem meg, addig sem szerettem levenni, sokkal tovább frissen marad a retek vagy akár a karalábé, ha rajta marad a zöldje. Csak zárójelben, a karalábé zöldje is remekül használható.

A retekzöldből készült leves egészen lágy és selymes állagú, sokan kérdezik, hogy mihez hasonlít az íze. Elég semleges, talán kicsit a brokkolira emlékeztet, de annál krémesebb szerintem. roppant egyszerű elkészíteni, én pont úgy főzöm mint a brokkoli krémlevest.

Hozzávalók:

• 1 csokor újhagyma
• 1 g fokhagyma
• 1 ek. vaj
• 2 csokor retekzöld
• 2 közepes méretű burgonya
• 8 dl zöldség-, vagy húsleves
• 1 dl tejszín (vagy görög joghurt)
• pici cukor (nádcukor)
• citromlé
• só, bors

A vajon puhára pároltam a hagymát, majd hozzáadtam a felaprított fokhagymát is. Egy percig sütöm csak együtt őket, ezután adom hozzá a kockára vágott burgonyát, majd az alaposan megmosott, átválogatott retekzöldet is. Átkeverem és felöntöm a zöldség-, vagy húslevessel. Sózom, borsozom.

Felforralom, majd lassú tűzön kb. fél órán keresztül főzöm. Ugyanúgy fedő nélkül, mint a többi zöld színű zöldséget (borsó, spenót, brokkoli, stb..), mert fedő alatt elveszíti az élénkzöld színét.

Fél óra után hozzáadom a tejszínt, és forralok rajta egyet. Ezután botmixerrel pürésítem. Kevés cukorral, több citromlével ízesítem. Megkóstolom és ha kell sózom, borsozom.

Tökmagolajjal vagy olívaolajjal megcsorgatva tálalom, mellé túrós grissinit kínálok.

Hozzávaló:

• 25 dkg finomliszt
• 20 dkg túró
• 1 tojás
• 1 tk. só
• 5 dkg vaj
• 1,5 dkg élesztő
• 1-2 ek. tejföl ha szükséges
• 1-2 ek. szezámmag

A lisztet tálba szitálom, elmorzsolom az élesztővel. Hozzáadom a sót, a vajat és a túrót. A tojást egy kis tálkában felverem (ha épp van kéznél adok hozzá egy-két evőkanál tejszínt) és a bő felét a liszthez öntöm, a másik felét elteszem a lekenéshez. Összeállítom a tésztát. Ha szükséges egy-két evőkanál tejföllel lazítom, de    

mivel én házitúrót használok, általában nem kell. Kb. pogácsatészta állagú kell legyen a begyúrt tésztánk. letakarom és kb. 30 percig hagyom pihenni.

Ezután lisztezett felületre borítom és kb. 3 mm vastag, 20-22 cm széles téglalapot nyújtok belőle. Lekenem a félretett tojással (de tejszínnel lekenve is tökéletes lesz) és megszórom a szezámmaggal. Helyette használhatunk sajtot, parmezánt, mákot, durvára tört diót, stb...

Derelyevágóval 4-5 mm széles csíkokra szabom. Mindet megtekerem (a két végét ellentétes irányba csavarom) úgy teszem a sütőpapíros tepsire. Csak addig pihentetem, míg a sütő bemelegszik. 

Két tepsit sütöttem egyszerre, így légkeveréssel sültek 190 fokon kb. 18 percig. Légkeverés nélkül 200 fokon kell sütni.

Magában is kitűnő rágcsa.