Meggyes-mascarpone krémes szülinapi torta

Megígértem a fészen, hogy ennek a tortának a receptjét még a héten közzéteszem. A kisfiam születésnapjára készült.
A helyzet az, hogy én a saját magunk részére készített tortákat gyakran menet közben találom ki. Most is így  történt, amikor elkezdtem még fogalmam sem volt, mivel fogom tölteni. Azt tudtam, hogy nem csokoládé krémmel, mert lesz olyan vendégünk, aki nem azt nem szereti. A mascarpone meg volt, a gyümölcs is, de hogy milyen azon még töprengtem miközben a piskótát sütöttem. A férjem ugyanis nem nagyon szereti a túl gyümölcsös édességeket. Végül a meggyre esett a választásom. egy könnyű meggyes krém reméltem, hogy tetszeni fog neki is. Az ünnepeltet tudtam, hogy igen...
A sárga piskótával kezdtem. 3 tojásból készült, az általam gyakran sütött módon:

• 3 egész tojás
• 9 dkg liszt
• 9 dkg kristálycukor
• 1 ek. olaj

Az egész tojásokat a kristálycukorral addig kevertem, míg egy nagyon könnyű, lágy habot nem kaptam. Ekkor beleszitáltam a lisztet, majd a tál oldalára csorgatva beleforgattam az olajat is. 

25 cm-es tortaformát sütőpapírral kibéleltem és a masszát belesimítottam. 180 fokos sütőben 12-15 perc alatt sül készre. Tűpróbával ellenőrzöm. 

A kész piskótát pár percig a formában hagyom hűlni, majd óvatosan lecsatolom a peremét és rácsra csúsztatom hűlni.

Az alsó és a felső lapnak kakaós piskótát gondoltam, jól illik a meggyhez, meg egyébként is szeretjük, főként az ünnepelt. De mivel elég nagy és nehéz torta kezdett körvonalazódni, így az én hagyományos piskótám helyett Kiskukta tortalapját sütöttem meg, az ugyanis jóval masszívabb, több krémet képes megtartani, mint a hagyományos változat.

 Szintén 3 tojásból, amit a 25 cm-es formához javasol. A liszt mennyiségéből mértem vissza a kakaópor mennyiségét, csupán ennyit változtattam rajta. Valamint, mivel én digitális mérleget használok és lusta voltam, a tej és az olaj mennyiségét is grammban mértem. Ahány ml-t írt, annyi grammot adtam a tésztához:

• 150 g cukor
• 3 tojás sárgája
• 1 tk. vanília kivonat
• 115 ml tej
• 115 ml olaj
• 235 g finomliszt
• 30 g holland kakaópor
• 1,5 tk. sütőpor
• 3 tojás fehérje
• 60 g k.cukor

Egy tálba mértem a cukrot, a tejet és az olajat, hozzáadtam a tojások sárgáját, valamint 1 tk. vaníliát. Mixerrel habosra kevertem. 

Egy másik tálban elkevertem a lisztet, a kakaóport és sütőport.

Óvatosan a tojásos masszába forgattam. 

A tojások fehérjét kemény habbá vertem, közben három részletben adtam hozzá a cukrot. 

A kemény habot végül a lisztes masszába forgattam.

Egy 25 cm-es tortaformába simítottam a masszát és 175 fokon sütöttem.  Ha jól emlékszem, kb. 40 percig, de tűpróbával ellenőrizni kell.

Ezt a tortalapot is rácsra tettem hűlni.

Következett a krém: 

Míg a piskóták sültek kimagoztam 25-30 dkg meggyet és 4-5 ek. cukorral elkevertem, félretettem. hagytam levet engedni. Végül leszűrtem a levét, kiegészítettem vörösborral 3-3,5 dl-re.

A levet feltettem főni, beleöntöttem a meggyet is és kb. 3-4 percig főztem. Adtam hozzá 1 tk. vaníliát és reszeltem bele egy gondolatnyi tonkababot, ez természetesen el is hagyható.

Míg a meggy főtt, 4 zselatinlapot hideg vízbe áztattam. Pár perc múlva a megpuhult lapokat kivettem a vízből, kinyomkodtam és a meleg meggyhez adtam. Alaposan elkevertem és félretettem hűlni.

Amikor a meggy lehűlt 4 dl tejszínhabot 2 csomag habfixálóval keményre vertem. Hozzáadtam 25 dkg mascarpone-t és a közben kihűlt meggyet. Óvatosan, de alaposan összeforgattam, majd 1-2 órára hűtőbe tettem.

Már csak a torta összeállítása maradt hátra. A kakaós lapot kettévágtam, az egyiket tortatálra helyeztem. Rákentem a krém felét, majd óvatosan ráillesztettem a sárga piskótát is. Erre kentem a maradék krémet, amire végül ráillesztettem a másik kakaós lapot. A szélén a kifolyt krémet elsimítottam, majd a tortát fóliába csomagoltam és hűtőbe tettem.

Másnap 15 dkg étcsokoládét fél-egy dl tejszínnel a mikró legalacsonyabb fokozatán 2 perc alatt összeolvasztottam. Simára kevertem és a tortára öntöttem. Egy kenőkéssel elsimítottam, majd tálalásig hűtőbe tettem. 

A gyerekek kérésére nem díszítettem tovább....

Meggyes rácsos pite

Tegnap délután 5 kiló meggyet magoztam ki, a fosztott meggyhez. Egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne készítsek rácsos pitét egy részéből. Az egyik kedvenc süteményünk, ami nagyon finom meggybefőttből is, de friss gyümölccsel verhetetlen igazán.
Így aztán lecukroztam a meggyet, és míg arra vártam, hogy levet engedjen összeállítottam a tésztát, ami teljes egészében megegyezik az almás pite tésztájával

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg hideg vaj
• csipet só
• 3 ek. cukor
• 1,5 tk. sütőpor
• 1 tojás
• 1 tojás sárgája
• kevés tejszín (vagy tejföl)

A lisztet elmorzsoljuk a hideg, apró kockára vágott vajjal, majd elkeverjük a sóval és a cukorral, valamint a sütőporral. hozzáadjuk a tojást és a tojás sárgáját. Gyors mozdulattal összeállítjuk a tésztát, ha szükséges kevés tejszínt is adunk hozzá.

Fóliába csomagoljuk és 30 percre hűtőbe tesszük.

Míg hűl, elkészítjük a tölteléket:

• 1 kg meggy kimagozva
• 4-5 ek. cukor
• 1 mk. őrölt fahéj
• 1 citrom reszelt héja
• 1 vaníliás pudingpor

A kimagozott meggyet lecukrozzuk és kicsit állni hagyjuk, hogy levet engedjen. Azt leszűrjük, ha nincs 3 dl, akkor vízzel (esetleg vörösborral) kipótoljuk. A levet elkeverjük a pudingporral, majd felfőzzük. 

Amikor besűrűsödött elzárjuk alatta a lángot, belekeverjük a meggyet, a fahéjat és a reszelt citromhéjat.

Télen a befőtt levét használjuk...

Elővesszünk egy kb. 28x38 cm-es tesit. A tészta felét kinyújtjuk és a tepsibe terítjük. meghintjük kevés zsemlemorzsával, majd elterítjük rajta a tölteléket.

A tészta másik felét is kinyújtjuk és derelyevágóval csíkokra vágjuk. Berácsozzuk a meggy tetejét.

lekenjük a tésztakészítés során kimaradt tojásfehérjével, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 30-35 perc alatt sül szép pirosra.

Ha valaki nem szereti a pudingport, használjon helyette kukoricakeményítőt vagy lisztet, és vanília kivonattal ízesítse....

Kukoricapelyhes kenyér

Nagyon sokan megkeresnek, hogy azt a békebeli kukoricás kenyeret próbáljam itthon elkészíteni, amit annak idején lehetett kapni a boltokban. Emlékszem én is, könnyű, lágy, enyhén sárgás bélzetű, vékony, ropogós héjú kenyér volt, nagyon hasonlított a szintén közkedvelt zsúrkenyérre. Gyanítom, hogy a receptje is egészen hasonló volt, csak kukoricapehellyel dúsítva. Igen, szinte biztos, hogy nem kukoricalisztet használtak, mert az elnehezíti, rágóssá teszi a kenyeret. A pillepehely viszont nem, persze, ha nem esünk vele túlzásba.

A pillepehely hasonló a burgonyapehelyhez kinézetre és állagra is. Bio vagy reform boltokban lehet kapni, nem nehéz beszerezni.

A pehely mellé tettem egy kevés kukoricalisztet is, hogy a színe szebb, sárgásabb legyen. Az első gondolatom az volt, hogy jénaiban sütöm, de végül a kelesztő kosaras, szabadon álló sütést választottam. Nagyon szeretem a MIELE sütő gőzös funkcióját, mióta meg van, gyakrabban sütöm így a kenyereket, mint lefedve.

Hozzávalók:

• 45 dkg kenyérliszt
• 3 dkg kukorica pillepehely
• 2 dkg kukoricaliszt
• 1,5 tk. só
• 2 ek. olaj
• 2,5 dl víz
• 2 ek. joghurt
• 20 dkg öregtészta
• 1 dkg élesztő

Kevés joghurtot használtam, mert a kukorica keménysége nekem megkívánta a tejterméket. persze lehet csak vízzel is készíteni, vagy a joghurt helyett fél dl tejet adni a tésztához.

Szokásos módon a kenyérsütőgép üstjébe készítettem az összes hozzávalót.

Ebben a 40 fokos kánikulában különösen fontos, hogy hideg hozzávalókkal dolgozzunk, és ha gépet használunk dagasztásra, akkor azt mindenképpen nyitott tetővel tegyük.

Figyeljük a tésztát, ebben a melegben könnyebben lágyulhat, ha szükséges nyugodtan adjunk hozzá még 1-2 ek. lisztet.

Én a 20 perces dagasztást nem is engedtem most végig menni, 15 perc után kikapcsoltam a gépet és még kézzel átgyúrtam kicsit.

Kiolajozott kelesztőtálba tettem a tésztát, lefedtem egy fóliával és 30-40 percre betettem a hűtőbe. Normális időjárási körülmények között persze nyugodtan maradhat a konyhapulton 30 percig.

Ezután óvatosan egy lisztezett felületre borítottam és alaposan visszagyúrtam a tésztát. Letakartam a tállal és 10-15 percig hagytam pihenni, hogy a sikérszálak ismét nyújthatóvá váljanak.

Következett a formázás. vekni helyett hosszúkásra formáztam és fejjel lefelé egy kelesztőkosárba tettem, amit előzőleg megszórtam kukoricaliszttel. Letakartam egy fóliával és ismét a hűtőbe tettem kelni. 45 perc alatt kelt meg, ezután kivettem és hagytam, hogy átvegye a szobahőt míg a sütő felmelegszik.

A sütővel együtt a tepsit is melegítettem, amire végül ráfordítottam a tésztát, persze előzőleg egy sütőpapírt borítottam rá. A tésztát pengével bevagdostam, majd a tepsit a sütőbe toltam.

Elindítottam a gőzös sütést. 40 perc alatt sült pirosra, ropogósra.

Végül rácsra tettem hűlni. Gyönyörűen beszélgetett….

Shakshuka

A Közel-kelet lecsójának is szokás nevezni ezt az ételt. Fűszeres paradicsomszószban sütött tojás. Évszaktól függetlenül készíthető, télen konzerv hámozott paradicsomból, nyáron pedig frissből.
Rengeteg változata lehet, láttam már gombával, cukkinivel, padlizsánnal készítve.
A hagyományos fűszerkeverékét a zahtart itt nem lehet sehol sem fellelni, legalábbis nekem nem sikerült.  David Lebovitz shakshuka fűszerezése viszont nagyon bejön, így tőle származik az alap, épp csak kicsit tértem el.
Két személyre készítettem.

Hozzávalók:

• 1 kisebb fej hagyma
• 1-2 gerezd fokhagyma ízlés szerint
• 3/4 kg paradicsom
• 1 kis doboz paradicsompüré
• só
• bors
• fél tk. kömény
• fél tk. római kömény
• fél tk. kurkuma
• 1 tk. őrölt pirospaprika
• 1 tk. vörösborecet
• 1 tk. méz
• 1 csilipaprika
• 1 piros kaliforniai paprika
• mángold
• tojás
• koriander vagy petrezselyemzöld

A paradicsomokat egy tálba tettem, öntöttem rájuk forrásban lévő vizet, pár másodperc után áttettem őket egy hideg vízzel teli tálba. Ezután a héjukat könnyedén lehúztam. A húsukat felkockáztam.

A hagymát apró kockára vágtam és 2 ek. olívaolajon puhára pároltam. Hozzáadtam a kisebb kockára vágott kaliforniai paprikát és azt is puhára pároltam. Ezután beletettem a finomra vágott fokhagymát és a fűszereket, valamint az apróra vágott csilit is.

 Egy percig kevergettem, majd a serpenyőbe öntöttem a paradicsomot. Belekanalaztam a paradicsompürét, hozzáadtam a vörösborecetet (szoktam balzsamecetet is használni, csodás vele) és a mézet, megsóztam, majd lassú tűzön kb. 15-20 perc alatt sűrűre főztem.

Kimentem a kertbe és leszedtem 3 szép, zsenge  mángold levelet. Bizony, saját ültetés...

A mángoldot megmostam, felcsíkoztam és a közben besűrűsödött fűszeres paradicsomszószhoz adtam a  sült paprikával együtt. mángold helyett használhatunk akár spenótot, netán kelkáposztát is.

Végül a raguba mélyedéseket készítettem, ide ütöttem egy-egy tojást, és már csak addig főztem, míg a tojások fehérje megszilárdult, de a sárgája még folyós maradt. 

Megszórtam friss (szintén saját ültetésű) koriander zölddel és máris tálaltam.

A zöldségeket természetesen el lehet hagyni, vagy helyette (esetleg mellette) fetát is lehet a ragura morzsolni.

Mindenképpen jár mellé puha kenyér, vagy lepénykenyér, esetleg pita.

Jó étvágyat! 

Arab lepénykenyér serpenyőben

Ezen a héten könyvbemutató volt a helyi könyvtárban. Rozsnyai János mutatta be A táltos keresztje című regényét a tisztelt nagyérdeműnek. Felkértek a büféasztal elkészítésére. Rövid egyeztetés után össze is állt a menü, török pide, kisir, házi kecskesajt a szomszédos községből, csodás fehérbor a Szent Gellért Borház és Étterem ajánlásával. És ropogósra sütött arab lepénykenyér.
Ez utóbbi nagyon hasonlít a tortilla-hoz, vagy az olaszok lepénykenyeréhez a piadina-hoz. Remekül lehet tekerni miután mindenféle finomsággal megtöltöttük, vagy akár mártogatósokhoz is kínálhatjuk, de cikkekre vágva, ropogósra sütve is megállta a helyét a büféasztalon.
A recept nem bonyolult, de van vele egy kis macera, vagy mondjuk inkább úgy, hogy kissé időigényes. Viszont megéri.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 2 csapott teáskanál só
• 3 dl langyos víz
• csipet cukor
• 2 dkg friss élesztő

Fél dl vizet egy kis tálba töltjük, elkeverjük benne a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Hagyjuk pár alatt felfutni.

Addig egy tálba szitáljuk a liszt háromnegyedét, azaz kb. 375 g lisztet. Elkeverjük a sóval és a közepébe mélyedést készítünk. Ide öntjük az élesztős keveréket, valamint a maradék vizet. 

Egy fakanállal vagy spatulával alaposan összekeverjük. nokedli sűrűségű tésztát kapunk, de így a jó. 

Fogunk egy másik tálat, beleöntjük az olajat, körbe forgatjuk, hogy az oldalára is kerüljön, majd a lágy tésztát beleöntjük.

Egy fóliával letakarjuk és 2 órára magára hagyjuk. Ezalatt a tésztánk kissé túl fog kelni, szép nagy buborékok lesznek benne.

2 óra elteltével a munkalapra kiszórjuk a maradék lisztet. A túlkelt tésztát a közepére öntjük. Addig gyúrjuk kézzel, míg felveszi az összes lisztet és szép sima, rugalmas tésztát nem kapunk. Ez kb. 10 perc. Nekem még kellett hozzá 2-3 liszt pluszban ahhoz, hogy ne ragadjon.

A tésztát pihentetés nélkül 18-24 darabba vágjuk. Én most kisebb lepénykenyereket akartam, így 24 darabba vágtam. a legegyszerűbb és a tésztának a legkíméletesebb, ha a felező technikával osztjuk. 

Az egészet elfelezzük, majd a feleket is felezzük, majd megint és megint, míg a kellő mennyiséget meg nem kapjuk. Persze ugyanígy harmadolhatjuk is. 

A kis tésztadarabokat gömbölyítjük. akkorák lesznek mint egy szép nagy dió. Egy fóliával letakarjuk, hogy ne száradjanak ki, de nem pihentetjük, rögtön munkához látunk.

Egy serpenyőt felmelegítünk. Olívaolajjal vékonyan kikenjük, egy papírtörlő segítségével a legegyszerűbb.

Fogunk egy tésztagombócot és lisztezett deszkán egészen vékonyra nyújtjuk. A tészta nagyon jó, könnyű nyújtani. Ebből a kis darabkából 20-22 cm-es körlapot lehet készíteni.

A kinyújtott tésztáról leseperjük a felesleges lisztet és a serpenyőbe tesszük. Míg sül kinyújtjuk a következőt. Közben figyeljük az éppen sülő lepénykét, ha hólyagok jelennek meg a felületén, akkor azokat egy kés hegyével kiszurkáljuk. oldalanként csak egy-két percig kell sütni, míg épp színt kap.

Minden második-harmadik tészta után kitöröljük a serpenyőt egy papírtörlővel, hogy a leszóródott liszt ne égjen benne. Utána pár csepp olajjal újra kikenjük.

A lepényeket máris tálalhatjuk. a maradékot hűtőben érdemes tartani, hogy ne száradjon meg, majd forró serpenyőben pár pillanat alatt felmelegíteni.

Én másnap cikkekre vágtam és forró sütőben kb. 3 perc alatt ropogósra sütve tálaltam a kisir és a lágy kecskesajt mellé.

Recept forrása...

fotó: Kis Antónia

fotó: Kis Antónia

Rakott karfiol kicsit másként

Rakott karfiolt meg sem tudom mondani, hogy mikor készítettem, mert az én férjem még az együttlétünk legelején kijelentette, hogy buggyantott neki nem kell, köszöni. Hiába mondtam, hogy az nem buggyantott, ellenben aki azt gondolja, az....nem és nem.
Néhány évente! bepróbálkozok ezzel a más kinézetű rakott karfiollal (az ötletet vagy tizenöt évvel ezelőtt Laci bácsi főzőműsorában láttam), eddig megették, de nem lelkesedtek. Most viszont megtörtént a csoda, bejött a fiúknak is.
Ez a más forma gyakorlatilag ugyanazokból az összetevőkből áll, mint a hagyományos. Karfiol, fűszeres darált hús és rizs keveréke, csak tejföl helyett sajtmártás.
Hozzávalók:

• egy szép fej karfiol
• 30 dkg darált hús
• kisebb fej vöröshagyma
• 1 g fokhagyma
• só, bors
• 1 paradicsom
• kakukkfű
• Cayenne bors
• 10 dkg rizs

A karfiol aljáról levágom a zöldet, de ügyelek, hogy a fej egyben maradjon. Egy akkora fazékban, amiben kényelmesen elfér az egész fej, vizet forralok. Amikor felforr sózom, majd óvatosan beleengedem a karfiolt. Addig főzöm, amíg megpuhul, de nem esik szét. Ez kb. 10 perc, de függ a tömörségétől is. Ha kell, az utolsó percekben óvatosan megfordítom.

Eztán kiveszem, szűrőbe teszem és hagyom lecsepegni.

A hagymát finomra vágom, egy evőkanál olajon puhára párolom. Ha van itthon szárzeller vagy kaliforniai paprika, azt is teszek hozzá apró kockára vágva.  Belereszelem a fokhagymát, majd rögtön hozzáadom a darált húst. Erős lángon fehéredésig sütöm, közben állandóan kevergetem. Sózom, borsozom, friss vagy szárított kakukkfűvel ízesítem és kevés cayenne borsot is adok hozzá. Lejjebb veszem a lángot és hagyom párolódni. A paradicsomot kettévágom és egy reszelő nagy lyukán keresztül a húsra reszelem (így végül csak a héj marad a kezemben, amit kidobok). 

Amíg a hús puhul egy másik edénybe felteszem a rizst dupla mennyiségű folyadékkal (vízzel vagy húslevessel) főni. Sózom, borsozom és fedő alatt puhára főzöm.

Végül a húst és a rizst összekeverem.

Félreteszem, amíg elkészítem a besamelmártás:

• 1 ek. vaj
• 1 ek. liszt
• kb. 3 dl tej
• só, bors
• 5-8 dkg reszelt sajt

A vajat megolvasztom, beleteszem a lisztet és habzásig hevítem. Rögtön felengedem a tejjel és addig kevergetem, amíg besűrűsödik. Sózom, borsozom és beledobok egy nagy marék reszelt sajtot, aminek egy része lehet füstölt is. Nekem most füstölt juhsajtom volt itthon.

A besamel harmadát a rizses húshoz keverem, a maradékot félreteszem.

A sütőt bekapcsolom és 180 fokra állítom.

Már csak össze kell állítani. Fogok egy sütőtálat, vékonyan kivajazom. A karfiol a közepére ültetem és egy éles késsel keresztben kettévágom. Óvatosan leemelem a tetejét, félreteszem.

Az aljára halmozom a húsos keveréket, majd annak a tetejére visszaillesztem a karfiol levágott tetejét.

A megmaradt sajtmártással leöntöm, egy spatulával elkenem, hogy mindenhol befedje a megtöltött karfiolt.

Beteszem a forró sütőbe, ha van légkeverés akkor arra,  és kb. 30-35 perc alatt szép pirosra sütöm.

Kb. 5-10 percet pihentetem mielőtt tálalom.

Epres-rebarbarás pite

Az eper és a rebarbara az egyik legjobb páros szerintem. Lekvárt hosszú évek óta főzök belőlük és rendre készítek pitét is, de az állagával soha nem voltam elégedett eddig. Az íz rendben volt, de a kinézet nem. Az eper és a rebarbara ugyanis igencsak sok levet enged és nekem elég lehangoló amikor a pite úszik a híg lében. Próbáltam már sűríteni kukoricaliszttel, kukoricakeményítővel, sőt még pudingporra is, de soha nem volt az igazi.

Pár napja külföldi recepteket böngész a témában és találtam is egyet, ami igazán ígéretesnek tűnt. A megoldás a tápióka gyöngy. És tényleg, lehet benne valami, hiszen a tápióka csodás kocsonyás állagú lesz főzés során. Ha a gyümölcs levét szívja magába, akkor azt sűríti be. Muszáj volt kipróbálnom, az ( új piteformámat is) és jelentem, működik. Pont azt kaptam, amit vártam.

Pite hozzávalói egy 24 cm-es formához:

• 45 dkg finomliszt
• 20 dkg hideg vaj
• csipet só
• 10 dkg porcukor
• 2 tojás

A lisztet és a kockára vágott hideg vajat elmorzsoljuk, majd elkeverjük a porcukorral és a sóval. Felütjük a tojásokat, kissé elkeverjük, kb. fél tojásnak megfelelő mennyiséget félreteszünk (ezzel kenjük le majd a pitét), a többit a liszthez adjuk. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, ha szükséges 1-2 ek. hideg vizet vagy tejszínt adhatunk még hozzá.

A tésztát kettéosztjuk, külön-külön fóliába csomagoljuk és 1-2 órára hűtőbe tesszük. Ha sietünk 30 perc fagyasztóban eltöltött idő is elegendő neki. 

Sütés előtt az egyik tésztát kb. 2 mm vastag körlappá nyújtjuk, Kibéleljük vele a piteformát és először vakon sütjük. Azaz a tésztára egy sütőpapírt terítünk, arra babot, lencsét vagy sütőkerámiát öntünk és 180 fokra előmelegített sütőben 15 percig elősütjük.

Míg sül, előkészítjük a tölteléket:

• 25-30 dkg eper
• 25-30 dkg rebarbara
• 10 dkg cukor
• 2 ek. levendulaszirup (elhagyható)
• 2 ek. apró szemű tápióka gyöngy
• 2 ek. friss citromlé
• 1-2 ek. eperlekvár

Az epret megmossuk, és darabokra vágjuk. A rebarbarát megtisztítjuk és 4-5 mm vastag szeletekre vágjuk. A gyümölcsökre szórjuk a cukrot, meglocsoljuk a levendulasziruppal és a citromlével és elkeverjük a tápiókával. Félretesszük.

Elővesszük a másik tésztát és kb. 2 mm vastagra nyújtjuk. Derelyevágóval ujjnyi széles csíkokra szabjuk.

Az elősütött tésztáról levesszük a nehezékként használt babot. A tésztát vékonyan megkenjük a lekvárral (így nem ázik el az alsó tészta), ha nincs helyette jó a tojásfehérje is.

Beleöntjük a gyümölcsös keveréket (ha időközben túl sok levet engedne, azt felfogjuk, felengedjük szódával és megisszuk..). A tetejét kirakjuk a felcsíkozott tésztával, lekenjük a félretett tojással és a 180 fokos sütőben kb. 40 percig sütjük, míg szép piros színe lesz. 

Langyosan, vanília vagy levendula fagylalttal tálaljuk.