Szombaton első alkalommal került megrendezésre Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központ szervezésében, a helyi agrárkamara támogatásával az I. CSAKK Halászléfőző Fesztivál.
Igen, halászlé és igen, Békéscsaba, szerintem nincs ebben semmi szokatlan, bár elég sok ismerősöm felkapta a fejét erre a hírre. De hol van az leírva, hogy csak Baján vagy Szegeden lehet halászléfőző fesztivált rendezni? A halnak mindig jól jön a népszerűsítés, botrányosan keveset eszünk belőle. Békéscsaba és környéke pedig tele van vizekkel, a vizek pedig halakkal, a vízpartok pedig horgászokkal.
Erre a fesztiválra kaptam felkérést, de most nem sütni, nem főzni hívtak, hanem zsűrizni. Egy röpke pillanatra átsuhant ugyan az agyamon, hogy jó ötlet lesz-e ennyi halászlét kóstolni egyszerre, de örömmel mondtam igent.
Gyönyörű, napsütéses délutánon kezdődött a program. A helyszín a Csabagyöngye Kulturális Központ mellett, az élővíz csatorna partján volt. A gyönyörű, modern épületet és a környékét nem régen adták át, nagyon kellemes, barátságos környeztet alakítottak ki, a város igazán büszke lehet rá.
A parton még tartott az előző rendezvény, tündéri kölyökkutyusok találkozója, mellettük pedig gyerekek élvezték a vizibubit.
Közben a csapatok már javában dolgoztak. Épp megkapták a szervezők által biztosított 3 kiló élő halat, itt-ott véres jelenetekbe botlottunk. Csak erős idegzetűeknek:
Meg szenzációs, leleményes eszközökbe, mint például ez a halpikkelyező, ami egy fanyélre erősített söröskupakból áll:
Összesen húsz csapat nevezett. Legtöbbjük szegedi jellegű halászlét főzött, alaplét a hal fejéből, farkából hagymával, paprikával, paradicsommal, amit végül passzíroztak, majd az így kapott sűrű, ízes lébe főzték az előre besózott halszeleteket, végül pedig gyönyörű, házi pirospaprikával színeztek és némi csípős paprikával tettek teljessé.
A csapatoknak külön kellett teríteni a zsűrinek, a terítés, a körítés, a ruházat is pontozásra került, csakúgy, mint a halászlé mellé tálalt ital, vagy a kínált sütemény.
Így aztán kóstoltunk barackpálinkát, gönci barackpálinkát, aszalt szilvás pálinkát, bodzapálinkát, áfonya pálinkát és nem tudom még milyen pálinkát. Falatoztunk túrós csuszát, brindzás csuszát, mákos gubát, házi réteseket, pogácsákat, de még békéscsabai kolbászt és halmájpástétomot is, hála az égnek!
És persze halászlevet és halászlevet és halászlevet. A hagyományos mellett különlegességeket is, például vörösborosat, vagy korhelyhalászlét amit tejföllel, babérlevéllel, citrommal habartak- ízesítettek, sőt káposztás füstölt angolnát is, ami nagyon izgalmas volt.
A zsűri rettentő nehéz helyzetbe került amikor meg kellett hoznia a döntést. Végül a legjobb halászlének kijáró díjat a Matróz sporthorgászklub csapata nyerte.
Egy nagyon jó hangulatú, remek rendezvény volt, bebizonyosodott, hogy a békéscsabaiak nem csak kolbászt tudnak készíteni, a halfőzésben is otthon vannak. A végén, azért bevallom őszintén azt gondoltam, hogy nem csak az idei, de a következő évi karácsonyi menüből is kihagyom a halászlevet. Ma már persze másként látom ezt (a férjem megnyugodhat)...
Remélem, hogy lesz folytatás, jövőre a II., majd évek során a sokadik Halászléfőző Fesztivál is megrendezésre kerül, és hasonló hírnévre tesz majd szert, mint a Kolbászfesztivál.
fotók:
Békés Megyei Önkormányzat / Zentai Péter
Csabagyöngye Kulturális Központ /Újházy György
és én.