Kovászos húsvéti kalács

A blogon az egyik legnépszerűbb recept a Húsvéti kalács. Pár nap és itt az ünnep, viszont sokaknak nincs élesztője vagy csak kevés van. Az ő kedvükért a kedvenc tejszínes kalácsot most elkészítettem kovásszal. Párszor megsütöttem, mire azt az ízt kaptam, amit nagyon vártam. Az áttörést a tejes kovász hozta, amiről azt hiszem Szabi péktől hallottam még, amikor legutóbb személyesen is találkoztunk. 

Ezzel a kovásszal kezdjük az előkészületeket. A sütést megelőző este (vagy kb. 8 órával) állítjuk össze:

50 g fehér kovász
45 g meleg (de nem forró) tej
1 ek. méz
100 g kenyérliszt

A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk és a kemény tésztát egy fedeles dobozba vagy üvegbe tesszük. 8-10 órára egyenletesen meleg helyre tesszük. Például mikróba, mellé tehetünk egy bögre forró vizet.

Tészta:

2 dl habtejszín
1 dl zsíros tej
70 g cukor
2 tojássárgája
az összes tejeskovász
500 g finomliszt
2 ek. burgonyapehely (elhagyható)
1 tk. só

egy tojás alekenéshez
szemes mák

Meglangyosítjuk a tejszínt és a tejet, tálba öntjük. Beleszórjuk a cukrot, beletesszük a  tojássárgákat és egy spatulával, vagy habverővel simára keverjük.

Beletépkedjük a kovászt, azzal is elkeverjük, majd rászitáljuk a liszteket. Kézzel (pl. a csapkodós módszerrel) alaposan kidolgozzuk a tésztát, a vége felé adjuk hozzá a sót is. Akkor jó a tésztánk, ha szép sima, hólyagokkal teli, puha, de rugalmas és nem tapad a deszkához. vékonyan kikenünk vajjal egy tálat, a tésztát beletesszük, a tejejét is végig simítjuk a vajas kezünkkel majd lefedjük.

Huzatmentes helyre tesszük és egy órán keresztül pihentetjük, érleljük. 

Egy óra múlva kitesszük a munkapultra fejjel lefelé, négyzet formára igazítjuk, majd meghajtogatjuk. A felső harmadot a középsőre hajtjuk, arra az alsó harmadot, majd ugyanígy teszünk oldalról is. A tésztát megfordítjuk, visszatesszük a tálba és langyos hejre tesszük. Ezt a hajtogatást még 2x megismételjük 45-60 percenként. A harmadik hajtás után ismét pihentetjük kb. 45 percig.

Ezután kitesszük a deszkára, óvatosan négyzet formára húzzuk és annyi darabra vágjuk, amilyen fonással szeretnénk megfonni. Én mérleggel lemértem a darabokat, hogy biztosan egyformák legyenek. A kapott kis négyzeteket, amik tele vannak levegőbuborékokkal ha jól dolgoztunk, megint háromba hajtjuk (mint egy levélpapírt), de arra ügyeljünk, hogy ne bánjunk velük durván. A kis csomagokat fóliával letakarjuk és langyos helyen 30 percig pihentetjük.

Ezután egyesével megsodorjuk őket. Magunk elé teszünk egy ilyen háromrét hajtott tésztát és óvatosan feltekerjük. Arra kell figyelni, hogy ne törjük össze a tésztát, de a tekerés határozott legyen. Ezután megfelelő hosszúságúra sodorjuk.

Amikor az összes szál egyforma hosszúságú, megfontjuk a kalácsot. Sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük és azonnal vékonyan lekenjük egy felvert tojással. Ha hűvös van, mint most, akkor a tepsit betoljuk a sütőbe és a világítást rákapcsoljuk, vagy kb. 30 fokra a sütőt meglangyosítjuk. A kalácsot kb. másfél órát kelni hagyjuk. Ezután kivesszük a tepsit a sütőből és 200 fokra előmelegítjük. Közben a kalácsot lekenjük megint a felvert tojással.

A tepsit a forró sütőbe toljuk, a kalácsot 10 percig magas hőfokon sütjük, majd visszavesszük 175-180 fokra és még 30-35 percig sütjük.

Rácsra tesszük és teljesen kihűtjük mielőtt felvágjuk. Én nem bírtam ki, még melegen megvágtam. 

Kenyérsütés öregtésztával

fotó: Körmendi Imre

Öregtésztát kétféle módon készíthetünk vagy nyerhetünk.

Az első, hogy az előzőekben leírt élesztős tésztánkból formázás előtt kiszakítunk egy kb. 25 dkg-os darabot. Beletesszük egy fedeles dobozba (kicsit nagyobba mert kb. háromszorosára fog kelni), és azonnal betesszük a hűtőbe. A következő kenyérsütéshez ezt felhasználjuk, majd abból a tésztából is kiveszünk egy adagot formázás előtt és hűtőbe tesszük. Így mindig van egy adag öregtésztánk.

A másik lehetőség, hogy készítünk egy nagyobb adag ilyen előtésztát, azt betesszük a hűtőbe és abból veszünk ki sütéshez. Amikor elfogy újat készítünk.

Az öregtésztához 3 dl langyos vízben feloldunk egy dkg friss élesztőt vagy egy teáskanál porélesztőt. Hozzáadunk 50 dkg kenyérlisztet és összegyúrjuk. Nincs szükség hosszadalmas dagasztásra, amikor összeállt egy gombóccá beletesszük egy nagyobb fedeles edénybe és letakarjuk. A konyhapulton hagyjuk 8-10 órán keresztül (nyári kánikulában 3-4 órát), majd betesszük a hűtőbe. Innen veszünk ki belőle, amikor sütni szeretnénk. Ez a tészta egy hétig remekül el van a hűtőben, ráadásul nagyon jól fagyasztható is. Ki kell adagokba mérni, és kiolajozott tasakokban mehet a hidegre. Felhasználás előtt a munkapultra tesszük és hagyjuk, hogy kiolvadjon.

Öregtészta használatával az alapkenyérrecept annyiban változik, hogy az élesztő mennyiségét felére csökkentjük, és hozzáteszünk kb. 20 dkg előtésztát.

50 dkg kenyérlisztet elvegyítünk 2 csapott tk. sóval, hozzáöntünk 3 dl vizet, amiben feloldottunk 1 dkg friss élesztőt (vagy 1 tk. szárított élesztő) és 20 dkg öregtésztát. A már előzőleg megismert módon alaposan kidagasztjuk a tésztát, a végén beledolgozunk 2 evőkanál olajat is.

A kelesztési mód és idő, valamint a formázás, majd a sütés ugyanúgy történik, mint amikor csak élesztővel készítjük.

Most, hogy az élesztőből is kevés van, érdemes az öregtésztát is szaporítani. A megmaradt vagy a három-négy napja hűtőben lévő öregtészta súlyát lemérjük és hozzáadunk ugyanannyi mennyiségű lisztet, és fele annyi vizet. Kemény tésztát gyúrunk belőle. Fedeles edényben a konyhapulton hagyjuk kb. 8 órán keresztül.

Ezután, ha frissen használjuk, akár élesztő hozzáadása nélkül is dolgozhatunk vele. Kicsit többet adunk a többi hozzávalóhoz belőle.

50 dkg kenyérlisztet elvegyítünk 2 tk. sóval, hozzáadunk 3 dl vizet és 25-30 dkg friss öregtésztát. A szokott módon bedagasztjuk, a végén beledolgozunk 2 ek. olajat is.

A kelesztés kicsit hosszabbodhat. Dagasztás után hagyjuk egy órán keresztül kelni, majd gyúrjuk át és 15-20 percre takarjuk le. Formázzuk meg és ültessük sütőpapírra vagy sütőpapíros edénybe. A formázás utáni kelesztést ujjpróbával ellenőrizhetjük.  Ha az ujjunkkal megbökjük a tésztát és még keménynek, nagyon rugalmasnak érezzük, az ujjunk helye azonnal el is tűnik, akkor a tésztánk még keletlen. Ha megnyomva kissé enged, az ujjunk helye halványan megmarad, vagy csak nagyon lassan húzódik vissza, akkor épp megfelelő a kelesztés, mehet a sütőbe. Ha a tésztánk megbökve nagyon puha, az ujjunk helye teljesen megmarad, a széle összeesik, akkor már túl vagyunk az ideális kelesztési időn. Ilyenkor megpróbálhatjuk újra formázni, vagy nagyobb túlkelesztés esetén eltehetjük öregtésztának.

A megmaradt frissített öregtésztát betesszük a hűtőbe. Innen használhatjuk úgy, hogy adunk mellé élesztőt, vagy ha plusz élesztő nélkül szeretnénk sütni, akkor sütés előtt 8 órával megint ráfrissítünk.

https://www.limarapeksege.com/2008/11/mondhatom-ez-lett-mindennapi-kenyernk.html

Kenyérsütés kezdőknek (csak élesztővel)

Az elmúlt napokban nagyon megnőtt az érdeklődés a házi kenyérsütés iránt. Sokan kérdezik, hogy mennyire nehéz a házi pékesség, képes-e bárki elsajátítani, megtanulni. Jó hírem van, kenyeret sütni nem nehéz!

A kenyérsütéshez tulajdonképpen három dologra van szükségünk, lisztre, vízre és sóra. A lisztből és vízből ugyanis tudunk természetes kovászt nevelni, amit kellő odafigyeléssel a végtelenségig életben tudunk tartani. A természetes kovásszal sütött kenyér az igazi, ő a nagybetűs kenyér. Ugyanakkor ez a haladó szint. Sokan félnek tőle, sokaknak nincs idejük, energiájuk törődni vele, ezért nekik most egy egyszerűbb módot ajánlok.

Bár azt szoktam mondani, hogy a csak élesztővel készült kenyér az tulajdonképpen nem is kenyér, hanem egy egyszerű kelttészta, mégis ez a legegyszerűbb a kezdők számára.

Kell hozzá liszt, a legjobb természetesen a BL 80 jelöléssel ellátott kenyérliszt. Az élesztős tésztáknál úgy kell gondolkodnunk, hogy kb. 60 % a folyadékarány. tehát, 50 dkg liszthez 3 dl folyadékra van szükségünk, 2 % sóra, ami 2 csapott teáskanálnak felel meg, és 2 ek. olajra, vagy egy dió nagyságú zsírra, és 2 dkg friss élesztőre, vagy egy tasak porélesztőre.

Ha csak finomlisztünk van otthon, természetesen azzal is nekiláthatunk. Feljavíthatjuk rétesliszttel, ilyenkor 50-50 százalékban használjuk, vagy tehetünk mellé egy teáskanál sikért, ami bio- vagy reform boltokban beszerezhető. Ha egyik sincs, akkor a tésztában a folyadék mennyiségét kell csökkenteni, kb. 2,7 dl-re. A finomlisztekhez tehetünk egy csipet aszkorbinsavat vagy egy evőkanál ecetet. Ezektől rugalmasabbá, nyújthatóbbá válik a tészta és morzsálódás gátló hatásuk is van.

Kézmeleg vizet mérünk ki, ebbe belemorzsoljuk az élesztőt, vagy beleszórjuk a porélesztőt. Futtatni nem kell. Tálba szitáljuk a lisztet és elvegyítjük a sóval. A közepébe mélyedést készítünk, ide öntjük az élesztős folyadékot. Kézzel gyúrni kezdjük, amikor nagyjából összeállt kitesszük a munkalapra és alaposan kidolgozzuk a tésztát. Nem két-három perces munka, ahhoz, hogy szép sima, rugalmas, hólyagos tésztánk legyen, legalább negyedórát dolgoznunk kell rajta. A vége felé dolgozzuk bele a zsiradékot is.

A bedagasztott tésztát visszatesszük a tálba, és a tálat letakarjuk. Most jön az első kelesztés, ami valójában az érlelés. 40-45 percig hagyjuk, majd a tésztát gyengéden, de határozottan átgyúrjuk. Cipót formázunk belőle és a tállal letakarjuk negyedórára. Ezután következik a formázás. Veknit vagy cipót formázhatunk, tetszés szerint.

A cipóhoz megfordítjuk a tésztát, kilapogatjuk a kezünkkel, és a közepe felé körben addig hajtogatjuk be, amíg kialakul a cipónk. Feszesre kell készíteni.

A veknihez ugyancsak megfordítjuk a tésztát, a tenyerünkkel jól kinyomkodjuk belőle a levegőt. Nem kell sajnálni, csupán arra kell ügyelni, hogy ne szakadjon meg a tészta. Ezután a két oldaláról behajtjuk a közepéig, a széleket lenyomkodjuk. A tetején háromszög alakúra igazítjuk, majd elkezdjük feltekerni úgy, hogy minden tekerésnél kicsit le- és visszanyomjuk a tésztát, így tudunk feszes veknit formázni. (vekni formázás a blogon: https://www.limarapeksege.com/2010/06/vekni-formazasa.html )

A megformázott tésztát sütőpapírra ültetjük, és újból kelni hagyjuk.

A kenyérnek gőzös sütőre van szükség. A háztartási sütők többsége még nem képes gőzfeljelesztésre, ezért a legegyszerűbb, ha fedett edényben sütjük. Alkalmas rá egy legalább 5 literes jénai edény, vagy egy vaslábas, vagy akár egy római tál.

A jénaiban a legegyszerűbb sütni. Kibéleljük sütőpapírral, ráültetjük a megformázott tésztát, az edény tetejét egy virágpermetező segítségével bevizezzük és ráborítjuk. Szobahőmérsékleten kb. 50 percig kelesztjük. Ezalatt a sütőt 230 fokra előmelegítjük. A megkelt tésztát egy éles pengével vagy késsel kb. 4mm mélyen bemetsszük, a tésztát és az edény tetejét is lefújjuk vízzel és betoljuk a forró sütőbe. 50 perc alatt készre sütjük. Ha kicsit vastagabb héjat szeretnénk, akkor az utolsó 10-15 percre levesszük az edény tetejét. A levételnél nagyon óvatosak legyünk, mert a gőz komoly sérüléseket tud okozni.

Vaslábasban még szebben sül a kenyér. Az edényt viszont jól fel kell forrósítani. Amikor a sütőt bekapcsoljuk, tegyük be az üres edényt és hagyjuk, hogy a sütővel együtt alaposan felmelegedjen. A tésztánkat addig egy sütőpapíron kelesszük úgy, hogy egy fóliával letakarjuk. Amikor megkelt a bemetszést megejtjük rajta és a sütőpapír segítségével a forró edénybe emeljük. Rátesszük a tetejét és betoljuk a sütőbe. Kb. 40 perc után a tetejét levesszük és addig sütjük tovább, amíg a kellő színt el nem érjük.

Római tálban vagy cserépedényben is megsüthetjük a tésztát. Ezeket az edényeket viszont hideg sütőbe kell betenni. Ezért a formázás után rövidebb lesz a kelesztési idő, hiszen a sütőben majd tovább tud emelkedni. A cserépedény alját kibéleljük sütőpapírral, belefektetjük a tésztát és letakarjuk egy fóliával. A tetejét addig beáztatjuk. A kenyerünket most rövidebb ideig kelesztjük, kb. 30-40 percig. A tésztát bemetsszük, az edény tetejéből kiöntjük a vizet és ráborítjuk. Betoljuk a hideg sütőbe, a hőt 220 fokra állítjuk. 50 perc után levesszük az edény tetejét és a kenyeret addig sütjük, amíg a kívánt színt elértük.

Akkor sült át rendesen a kenyér, ha az alját megkopogtatva mély, kongó hangot hallunk. A kész kenyeret rácsra tesszük hűlni és azonnal lepermetezzük kevés hideg vízzel. Ettől szép fényes lesz és ha jól dolgoztunk beszélgetni kezd és kicserepesedik.

Az „igazi” kenyér felé az első út, ha készítünk egy öregtésztát, azaz egy élesztős előtésztát. Az így készült kenyér sokkal ízesebb, és tovább eltartható.